Következő 20 cikk | Előző 20 cikk |
Illés László: A 100 % folyóirat kulturális irányvonaláról II/2. |
|
2008.01.01. 12:03 |
A magyar kommunisták 1919-ben megélték a hatalom megtartásáért folytatott harcot, a vereség tapasztalatait, az elkövetkező évtized pedig a Kommunista Internacionálé soraiban küzdő pártot arra a feladatra késztette, hogy szervezze újra a magyar proletariátus erőit az uralkodó osztály elleni elszánt harcra.
|
Illés László: A 100 % folyóirat kulturális irányvonaláról II/1. |
|
2008.01.01. 11:58 |
A magyar kommunisták 1919-ben megélték a hatalom megtartásáért folytatott harcot, a vereség tapasztalatait, az elkövetkező évtized pedig a Kommunista Internacionálé soraiban küzdő pártot arra a feladatra késztette, hogy szervezze újra a magyar proletariátus erőit az uralkodó osztály elleni elszánt harcra.
|
Soós Pál: Szabó Ervin és a munkásművelődés VII/7. |
|
2007.10.27. 17:09 |
Szabó Ervinnek ugyancsak lényeges mondanivalója volt a proletárköltészetnek a hazafisághoz való viszonyulásáról.
|
Soós Pál: Szabó Ervin és a munkásművelődés VII/6. |
|
2007.10.27. 17:08 |
Szabó Ervin lényegében eljutott a marxista esztétikának a művészet irányzatosságáról vallott felfogásához is. Innen már csak egy további lépés szükséges a szocialista művészet elméleti-esztétikai követelményeinek, kritériumainak a meghatározásához.
|
Soós Pál: Szabó Ervin és a munkásművelődés VII/5. |
|
2007.10.27. 17:05 |
Szabó Ervin kulcsszerepet játszott a „tanfolyamokat szervező bizottság” megszervezésében, a tanfolyamok rendjének és első programjának a kidolgozásában.
|
Soós Pál: Szabó Ervin és a munkásművelődés VII/4. |
|
2007.10.27. 16:59 |
A szűkebb értelemben vett szocialista munkásművelődés területén Szabó Ervin elsősorban két irányban és formában tevékenykedett: egyrészt elméletileg megalapozta és szervezte a munkásoktatást, másrészt kezdeményezte, majd a gyakorlatban is végezte a munkások művészeti nevelését.
|
Soós Pál: Szabó Ervin és a munkásművelődés VII/3. |
|
2007.10.27. 16:54 |
Munkásművelődési szempontból az újságcikkeknél talán fontosabb, mélyebb hatást gyakorló formája volt Szabó Ervin munkásságának a naptárszerkesztés, szocialista emléklapok, röpiratok, brosúrák, könyvek írása, szerkesztése, illetve kiadása és terjesztése.
|
Soós Pál: Szabó Ervin és a munkásművelődés VII/2. |
|
2007.10.27. 16:38 |
Amikor a Magyar Mérnök és Építész Egylet 1912 végén vitasorozatot rendezett a „híres és hírhedt Taylor-rendszerről”, Szabó Ervin – mint egyetlen nem műszaki szakember felszólaló – színvonalas hozzászólásban fejtette ki véleményét a taylorizmusról.
|
Soós Pál: Szabó Ervin és a munkásművelődés VII/1. |
|
2007.10.27. 16:32 |
A XX. századi magyar szocialista és nemzeti kultúrának Szabó Ervin elméleti és gyakorlati munkássága tekintetében is egyik legkiemelkedőbb, úttörő szerepet vállaló alakja.
|
József Farkas: A Tanácsköztársaság és a kultúra IV/4. |
|
2007.10.05. 19:57 |
Lukács György megnyilatkozása az írói-művészi alkotómunka szabadságának védelmében, a Tanácsköztársaság egyik legfontosabb kultúrpolitikai alapelvét fogalmazta meg, amely hozzájárult a haladó polgári irodalmat „balról” ért támadások nyomán keletkezett viharfelhők eloszlatásához is. A Nyugat például, az egyik ilyen, Tóth Árpádot ért támadásra reagálva, méltatlankodva állapította meg áprilisban, hogy a proletárdiktatúra „nem jelentheti a tehetségek letörését a féltehetségek és a tehetségtelenek javára, bármily ősi is legyen ezeknek kommunisztikus politikai meggyőződésük”.
|
József Farkas: A Tanácsköztársaság és a kultúra IV/3. |
|
2007.10.05. 19:50 |
A magyar proletárhatalom, miközben forradalmi módon megszüntette a burzsoázia kulturális monopóliumát és az oktatási, művelődési intézmények köztulajdonba vételével, valamint más intézkedések egész sorával megteremtette a kultúra egyenlő birtoklásának a lehetőségét, gondosan ügyelt arra, hogy az emberiség addig felhalmozott kulturális értékeiből semmi veszendőbe ne menjen.
|
József Farkas: A Tanácsköztársaság és a kultúra IV/2. |
|
2007.10.05. 19:48 |
Rátérve a Tanácsköztársaság kultúrpolitikai koncepciójának főbb vonásaira, mindenekelőtt azt kell leszögeznünk, hogy nem vonhatunk éles határvonalat a tudományosan megalapozott elképzelések, reformtervek és a megvalósítás mértéke között. E koncepció egészéből kell következtetéseinket levonnunk, hiszen az ellenséges blokáddal körülvett Tanács-Magyarország a fennmaradásért harcolt, és ebben az élet-halál küzdelemben – a 133 nap alatt – is volt gondja és ereje a magyar kultúra egészének alapvető megváltoztatására a korszerűség és a marxizmus szellemében.
|
József Farkas: A Tanácsköztársaság és a kultúra IV/1. |
|
2007.10.05. 18:50 |
A Tanácsköztársaság kulturális élete és megvalósítandó művelődési intézményrendszerének a tudományosság akkori szintjén legkorszerűbb koncepciója kiemelkedő helyet foglal el a magyar kultúra történetében. Ez megfordítva is igaz: az 1919-es magyar proletárforradalom történetének a legismertebb és legmaradandóbb hatású eredményei éppen a kultúra területén születtek.
|
Következő 20 cikk | Előző 20 cikk |
|