Milyen volt a Kádár-rendszer, és mi várható politikai örököseitől (MKMP, MMP 2006, MSZMP)?
Menük
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Hányadika is van?
2024. Május
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
A pontos idő most éppen:
 
Tanulmányok a magyar munkásművelődésről
Tanulmányok a magyar munkásművelődésről : Soós Pál: Szabó Ervin és a munkásművelődés VII/1.

Soós Pál: Szabó Ervin és a munkásművelődés VII/1.

  2007.10.27. 16:32

A XX. századi magyar szocialista és nemzeti kultúrának Szabó Ervin elméleti és gyakorlati munkássága tekintetében is egyik legkiemelkedőbb, úttörő szerepet vállaló alakja.

A XX. századi magyar szocialista és nemzeti kultúrának Szabó Ervin elméleti és gyakorlati munkássága tekintetében is egyik legkiemelkedőbb, úttörő szerepet vállaló alakja. Engels nyomán és Leninnel, de Plehanovval, Gorkijjal, Lunacsarszkijjal, Mehringgel is csaknem egyidejűleg, Szabó Ervin a modern szocialista mozgalom osztályharcának ugyancsak nem két – ahogy ez a századfordulón a nemzetközi szociáldemokráciában szokásos volt –, hanem három fő formáját ismerte el: a politikai és gazdasági mellett a szellemi-kulturális harcot is. Meggyőződése volt, hogy „a modern tudománynak bevitele a nép legszélesebb rétegeibe és lehető mélyítése, a szocialista eszmék, a szocialista ideál szüntelen propagálása a munkásság osztályharcának ma is és a jövőben is legnemesebb fegyverei. Mellettük a proletárság folytonos politikai nevelése, a közügyek ismeretének folytonos terjesztése, hogy ezúton a legfejlettebb önkormányzatra képesíttessék, mindez az osztályharcnak mellőzhetetlen eleme… Mert mindez (a felvilágosítás, a népoktatás emelése, a politikai demokrácia kiépítése – a szerző) nemcsak külső eszköz a szocializmus megvalósításához, hanem – és talán nem utoljára – embernevelés[1].”

I. rész

Szabó Ervin széles értelemben vett munkásművelődési tevékenységének egyik legfontosabb területe és legnagyobb hatás formája a publicisztika volt. Ebből a szempontból elsősorban az MSZDP központi lapjában, a Népszavában kifejtett, tematikailag rendkívül gazdag munkássága érdemel különleges figyelmet[2].

Szabó Ervin munkásmozgalmi működésének kezdettől fogva fontos célja volt magának a munkásosztálynak a létfeltételeit, művelődési viszonyait oly módon feltárni, hogy az így nyert társadalmi-kulturális helyzetképet mozgósító erővel lehessen felhasználni a munkásmozgalom általános küzdelmeiben. Máig is kevéssé feldolgozott és értékelt jelentős publicisztikai teljesítményei vannak a századforduló korabeli magyarországi munkásosztály életviszonyainak tudományos színvonalú, osztályharcos szellemű ábrázolásában. Ilyen jellegű, jórészt névtelen és nem egy esetben még pontos azonosításra váró újság- és folyóiratcikkeinek összességéből teljes kép kerekedik ki a munkásosztály magyarországi helyzetéről. Tulajdonképpen úgy is fogalmazhatunk, hogy Szabó Ervin volt a magyar marxista munkásszociográfia, illetve szociológia egyik megteremtője. Jelen tanulmányunkban munkásszociográfiai jellegű írásainak csupán néhány jellegzetes gondolatát, megállapítását idézhetjük fel.

Szabó Ervin is hangoztatta, hogy „minden embernek joga van az élethez! De különösen azok követelhetnek tisztességes megélhetést, akik dolgoznak, és munkájukkal fönntartják a társadalmat[3]”. Ezzel szemben a korabeli valóság, a kizsákmányolás, az elszegényedés és a nyomor megrendítő képét tárja elénk. Statisztikai tanulmányokra alapozva mutatja ki, hogy a megélhetési viszonyok Magyarországon már 25 évvel azelőtt is rosszabbak voltak, mint Európa sok más államában. Összehasonlító adatokkal bizonyította, hogy Oroszországot és a balkáni államokat kivéve, Európában Magyarországon a legmagasabb a gyermekhalandóság, s ez döntő mértékben a szegényebb néposztályokat, elsősorban a munkásosztályt sújtotta[4]. Az egészségügyi viszonyokban és ennek szakirodalmában is jól tájékozott Szabó Ervin Korányi Sándort idézte[5], aki szerint Magyarországon évenként hatvanezer ember tüdőbajban hal meg, és a tüdőbaj oka nem más, mint a rossz táplálkozás, a rossz lakás és a túlságosan hosszú munkaidő. A munkások átlagos életkora 36 év, szemben a vagyonosok 57 évével[6]. Az újoncozások tapasztalataiból kiderült tények alapján vádlón figyelmeztetett a szomorú tényállásra: a 21–22 éves emberek 15–16 éveseknek látszanak. „Emberek, akik naponta 12–14 órán át bűzhödt pinceodúkban dolgoznak, előbb-utóbb vagy teljesen elpusztulnak, vagy elsatnyulnak[7].” Látóköréből éppúgy nem estek ki az egyéni és családi tragédiákat számokba sűrítő baleseti statisztikák, mint például a sok százezer kézi zálogról szóló zálogházi kimutatások. A nép, a munkásosztály szenvedéseit  mélyen átérezve állapította meg: „Hány szegény munkás vitte utolsó, még némileg jó karban levő ruhadarabját a zálogházba, hogy gyermekinek kenyeret vehessen? Hány szegény ember vált el könnyező szemekkel utolsó családi ereklyéjétől… hogy háziurát kielégíthesse? És hány ezer család van, mely irigykedve nézte a zálogházi közönséget, mert neki nem volt már mit elzálogosítani[8]?”

Vádak a mai társadalom ellen címmel szinte külön rovatot vezetett a századeleji Népszavában a korabeli ipari és földmunkásság életviszonyairól. E témájú cikkeiben számos alkalommal elemezte a tíz-, majd százezrekre menő kivándorlás tényeit és okait. A magyar marxista szociológusok között elsőként ismerte fel a társadalmi-nemzeti tragédia súlyosságát, messzire ható következményeit. Az új évszázad legelején a jövőbe is látva fogalmazta meg a szocialisták nevében: „Nem először beszélünk a tárgyról, és sajnos, de bizonyos, nem is utoljára… Nem sokan vannak, akik a hazát magukénak vallhatják… mind többen és többen szedik össze sátorfájukat s mennek új hazát keresni… Felső-Magyarország, Erdély és a Dunántúl, ezek szolgáltatták eddig a legtöbb kivándorlót. Óriási számokat közöltünk már ezen kivándorlás méreteiről… Az Alföldön is megindult nagy mértékben a kivándorlás… nemcsak Romániába, Amerikába, Németországba, Sziléziába[9]…” Egy későbbi, Az agrárkérdés Magyarországon című munkájában rámutatott a kivándorlás agrárszocializmus ellen ható és a kisbirtok fönnmaradását segítő következményeire: „A kilencvenes évek végétől kezdve Magyarország minden részéből özönlik a kivándorlók egyre hatalmasabb áradata… Ez a rendkívüli lakosságcsökkenés sajnos nem csupán hatalmas biztonsági szelepet jelent, amelyen át eltávozik az elégedetlenség és a véres kitöréssel fenyegető felháborodás jelentős része; ez egyszersmind nagy pénz- és hitelforrás a kisbirtok számára. A kivándorlók által 1905-től 1907-ig hazaküldött összeget évi 150-200 millió koronára becsülik. Ez magyarázza a kisbirtok további fennmaradását[10]”. Ugyanakkor felismerte a kivándorlás pozitív kulturális és politikai következményeit is: „A kivándorlás, bármilyen szomorú okokból is ered, egyike ama tényezőknek, amely előmozdítja az emberiség kulturális haladását[11]”. A kivándoroltak nagy része ugyanis megismerkedik az előrehaladottabb országok szokásaival és eszméivel; a magasabb munkabér emeli igényüket, a rövidebb munkaidő gondolkodásra ösztönzi őket, szellemi igényeik támadnak; egy részük érdeklődni kezd a munkásszervezetek iránt, és előbb-utóbb tagjainak sorába lép. Kulturális szempontból pedig – állapította meg Szabó Ervin – mindez igen nagy találmány.

Munkásszociográfiai-szociológiai érdeklődése és munkássága nem korlátozódott csupán pályakezdő életszakaszára, illetve korai Népszava-publicisztikájára. A munkásosztály élet- és munkaviszonyainak a problémáit és változásait az 1910-es években is lankadatlan figyelemmel kísérte, ám az vitathatatlan, hogy írásai, vizsgálódásai megritkultak, s érdeklődése mindinkább a munkakörülmények és munkateljesítmények felé fordult, és ilyen irányú kutatásai módszertanilag is elmélyültebbekké váltak. Egyik 1911-ből származó könyvismertetésében rendkívül lényeges, ma is időszerű kérdéseket vetett fel: „micsoda szellemi és lelki képességeket kíván a modern nagyipar munkásaitól?... Marx híres tételének: hogy a kapitalista gyár testileg és szellemileg egyaránt degenerálja a munkást – voltak és vannak fanatikus ismétlői és ellenzői… Hogy a gép fölöslegessé teszi a képzettséget: erre egyformán sok bizonyítékunk van – pro és contra. Vannak iparok, amelyekben a tanult munkások száma relatíve erősen csökkent… másokban… lényegesen emelkedett… A legellentmondóbb nézetek forognak a munkások „világnézete” és munkateljesítésük közti viszonyról… Nyilvánvaló… hogy a modern gyári munkás fizikai és pszichikai tulajdonságait valamelyes objektív érvényességgel megállapítani csak azzal a módszerrel lehet, amellyel más embercsoportok más életviszonyaira derít a tudomány világosságot: rendszeres tömegvizsgálattal[12]”. (Folytatjuk)



[1] Szabó Ervin Válogatott írásai. Kossuth Könyvkiadó Bp. 1958. 158–159. o.

[2] Bizonyára ezt ismerte fel Jászi Oszkár is, amikor megállapította, hogy Szabó Ervin cikkei egészen új, szokatlan hangot szólaltattak meg a publicisztikában, és közülük nem egy polgári körökben is feltűnést keltett.

[3] –sz– [Szabó Ervin]: Harc a megélhetésért. Népszava, 1900. július 3. – Szabó Ervinnek a századfordulón a Népszavában közzétett írásai névtelenül vagy különböző névjelekkel jelentek meg. A szerzőség bizonyítása egyes esetekben máig is vitakérdés a kutatók között. A Szabó Ervin-bibliográfia (szerk.: Remete László és Pataki Ferenc. Fővárosi Szabó Ervin könyvtár. Budapest 1977.) több, véleményem szerint általa írott cikket a neki „feltételezett írások” közé sorol, s néhányat egyáltalán nem tüntet fel. A továbbiakban a Szabó Ervin sajtócikkeire való hivatkozásoknál a jegyzetekben nem tüntetem fel a szerző nevét.

[4] A szocializmus és az emberi természet. V. Népszava, 1902. szeptember 16.

[5] Vádak a mai társadalom ellen. Népszava, 1899. Népszava, 1899. október 21.

[6] A szocializmus és az emberi természet. IV. Népszava, 1902. szeptember 6.

[7] Satnyul a nép. Népszava, 1899. október 21.

[8] Vádak a mai társadalom ellen. i. m.

[9] Vádak a mai társadalom ellen. Népszava, 1900. február 10.

[10] Szabó Ervin válogatott írásai. 249. o.

[11] A szocializmus és az emberi természet. V. Népszava, 1902. szeptember 16.

[12] A nagyipari munkásság élet- és lélektanához. Huszadik század, 1911. 2. k. 227–228. o. In: Szabó Ervin: Hol az igazság? Szerk.: Remete László. Magvető Könyvkiadó 1977. 132–133. o.

 

A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!