A Magyarországi Munkáspárt 2006 elnevezésű párt december 10-én tartja "22. kongresszusát". A párt megjelentette az "Előzetes tézisek a Magyarországi Munkáspárt 2006 Központi Bizottságának kongresszusi beszámolójához" című dokumentumot.
1. A Magyarországi Munkáspárt 2006 elnevezésű pártot 2005 novemberében Fratanolo János, Vajnai Attila, Tajcs Ferenc, Bársony Margit és más egykori munkáspárti személyiségek szervezték meg. Ők vagy maguk léptek ki a Munkáspártból, vagy a Munkáspárt erre illetékes szervei fosztották meg őket tagságuktól. Ezek az erők 2005 novemberében létrehoztak egy új politikai pártot, amelyet a Baranya megyei bíróság bejegyzett. A Munkáspárt tiltakozott a bejegyzés ellen, mondván, hogy a névhasonlóság megzavarhatja az embereket, ezt pedig tiltja a törvény. A bíróság azonban úgy döntött, hogy a két párt neve nem hasonlít egymásra. A 2006. évi választások tapasztalatából már tudjuk, hogy a névhasonlóság igen is zavart okozott.
Az új párt létrehozásának előzménye az volt, hogy nagyjából ugyanez a kör 2004 nyarától a Munkáspárton belül egyre erőteljesebb támadást indított a Munkáspárt vezetése és politikája ellen. A párton belül fellépő ellenzék alapvető kérdésekben akart változást elérni. Egyrészt, nem fogadták el a Központi Bizottság 2004. szeptemberi határozatát arról, hogy a Munkáspárt egyedül indul a 2006 évi parlamenti választásokon, és folyamatosan az MSZP-vel, illetve az MSZP-től függő szervezetekkel való együttműködést szorgalmazták. Másrészt, nem ismerték el a Központi Bizottság döntéseit, ezek ellen polgári bírósághoz is fordultak, ezzel felrúgták a marxista-leninista pártok alapvető szervezési elvét, a demokratikus centralizmust. Harmadrészt, megkérdőjelezték a Munkáspárt külpolitikáját, mindenekelőtt a jelenlegi szocialista országokhoz való viszonyát.
Az új párt létrejötte szorosan összefüggött a nemzetközi baloldali mozgalomban bekövetkezett támadásokkal. Ezek több célt követnek: egy, a kommunista pártokat, mint harci szervezeteket kívánnak felváltani laza, hálózatszerű szerveződésekkel. Kettő, a kapitalizmus elleni egyértelmű harc helyett a kapitalista erők egyik vagy másik osztagával, pártjával való kiegyezést akarják. Három, a kommunista pártok hagyományos osztálybázisát, a munkásosztályt akarják felváltani a középrétegekkel. Négy, a kommunista mozgalom egységes fellépését igyekeznek megakadályozni. A nemzetközi mozgalom egyre nyilvánvalóbban szétválik egy következetes forradalmi kommunista irányzatra, és a kapitalizmussal kiegyezést kereső, a tőkés intézményekbe integrálódó irányzatra.
Mindez szorosan kapcsolódott a nemzetközi tőke általános támadásához, amelyet az elmúlt években a dolgozók korábban megszerzett jogainak korlátozása, a szociális kiadások csökkentése, a neoliberális politika érvényesítése érdekében indítottak. Ezt a politikát egészíti ki a tőke általános támadása a kommunista pártok és szervezetek ellen. Ennek kifejezése volt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2006. évi határozata. Ennek része a cseh kommunista ifjúsági szervezet betiltása, a szovjet és náci jelképek betiltása Észtországban és sok minden más. Magyarországon, mint ismeretes, példátlan bírósági per folyik a Munkáspárt teljes vezetése ellen a bíróság megsértése címén.
Ebben a helyzetben jött létre a Magyarországi Munkáspárt 2006. A párt természetesen nem juthatott be a parlamentbe, s nagyon csekély pozíciókat szerezhetett az önkormányzatokban is. De nem is ez volt a cél!
A cél a Munkáspárt meggyengítése volt, és az MSZP támogatása volt. A 2006 párt ezt elérte. A Munkáspárt szervezeteit sok helyütt sikerült szétverniük, a Munkáspárt nagyon sok helyen nem volt képes jelölteket állítani, így a választók eleve az MSZP-re szavaztak. Ezzel a Magyarországi Munkáspárt 2006 súlyos bűnt követett el a magyar dolgozók ellen, hiszen megfosztotta őket a változtatás és a tényleges választás lehetőségétől. Az eredmény ismert. A Gyurcsány-kormány soha nem látott korlátozásokat vezet be az élet minden területén, tönkre téve már nem csupán a munkásosztályt, de a középrétegeket és az értelmiséget is.
Az "Előzetes tézisek a Magyarországi Munkáspárt 2006 Központi Bizottságának kongresszusi beszámolójához" című dokumentum felfedi előttünk azokat a tényeket, amelyek napnál világosabban jelzik, hogy e párt politikai szándékai és jellemzői ma sem változtak meg.
2. A 2006 párt nem adta fel szándékát arra, hogy a magyar kommunista mozgalom képviselőjeként tüntesse fel magát, és újabb kísérletet tegyen a Munkáspárt gyengítésére, sőt kiszorítására. A 2006 párt, amelyet a bíróság tavaly jegyzett be, minden további nélkül átveszi a Munkáspárt kongresszusainak számozását. A lényegét tekintve új párt a mi pártunk által használt fogalmakat veszi át, beleértve a vezető szerveinek elnevezését. A 2006 párt eddig sem tett mást, mint kihasználta a két párt nevének hasonlóságát, az emberek tájékozatlanságát, és ezen a bázison igyekezett politikai eredményeket elérni. Ez a stratégia jellemző ma is.
3. A 2006 párt politikája a kongresszusi anyag tanúsága szerint semmit sem változott azóta, hogy kiváltak a Munkáspártból. Nem változtak meg azok az okok, amelyek miatt a Munkáspártnak így vagy úgy, de szakítani kellett velük. Ugyanazok a személyek írják le ugyanazon elméleteiket. Ezekkel a nézeteikkel 2004-2005 folyamán rendre kisebbségben maradtak a Munkáspártban, és ezekkel a nézetekkel felvértezve hozták létre a saját pártjukat.
4. A Magyarországi Munkáspárt 2006 elnevezésű párt nem kommunista párt. Az előzetes tézisekben nyoma sincs a marxista osztályszemléletnek, amely egyébként minden marxista párt ismérve. A magyarországi helyzetet nem a tényleges osztályviszonyok elemzése alapján jellemzi, hanem a régóta ismert sablonokat ismételgeti.
5. A Magyarországi Munkáspárt 2006 elnevezésű párt politikája lényegében az MSZP politika folytatását jelenti. A 2006 párt egész gondolkodása és politikája abból indul ki, hogy "növekvő fasiszta veszély" van. Az MSZP-SZDSZ kormánya alapvetően jó, a Fidesz pedig eredendően rossz. A 2006 párt sem tudja tagadni a nyilvánvalót, nevezetesen azt, hogy a Gyurcsány-kormány az embereket sújtó intézkedések tömegét vezeti be, de ezt igyekezik azzal védeni, hogy a kormány a külső erők kényszere alatt cselekedik, másrészt azzal a feltételezéssel, hogy a Fidesz alatt sokkal rosszabb lenne.
Idézet a kongresszusi előkészítő anyagból: "A nagytőke, a Világbank, az EU, a neoliberális gazdaságpolitika külföldi és hazai hívei fokozódó nyomást gyakoroltak a kormányra, hogy az egyensúlyteremtés és kiigazítás árát a dolgozó osztályokkal fizettesse meg, jelentősen csökkentse a szociális kiadásokat, tovább privatizáljon, neoliberális orientációjú reformokat hajtson végre. A nyomásnak engedve a kormány a lakosság terheit növelő megszorító csomagot terjesztett elő, ami széles tömegek elégedetlenségét és tiltakozását váltotta ki. A szocialista párthoz közel álló szakszervezetek is úgy érezték, hogy a kormány cserbenhagyja őket."
A 2006 pártban fel sem merül, hogy az MSZP-SZDSZ kormány osztálykormány, mert minden intézkedésével a magyar nagytőke és multinacionális tőke érdekeit szolgálja. Fel sem merül, hogy magában a kormányban is ott vannak a nagytőke képviselői.
A kormány mentegetésében egészen messze elmennek. Idézzük: "A kormány politikai okokból sokáig halogatta a helyzet őszinte feltárását, és csak a választási győzelem után állt elő egy egyensúlyteremtő megszorító csomag tervével, ami felkészületlenül érte a széles közvéleményt." Ez lényegében az MSZP szóhasználata. Az MSZP baloldalinak nevezett emberei ezzel hessegetik el a nyilvánvaló bírálatot, hogy ennek a politikának semmi köze a baloldalisághoz. Különösen vérlázító, amit a lakosság felkészületlenségéről mond 2006 párt, és az MSZP is. Tessék megmondani! Egy háromgyerekes család hogyan készülhet fel a vizitdíjra, a tandíjra, a magasabb gázárakra?
6. A 2006 párt világképében a Fidesz az eredendő rossz, és nem egy a tőkés politikát megvalósító polgári pártok közül. Ismét idézzük őket! "A Fidesz választási vereségébe eleve nem tudott és nem is akart belenyugodni. Agresszív lejárató kampányt indított a miniszterelnök személye ellen. A támadás politikai célja a szocialista" szabaddemokrata kormány megbuktatása és jobboldali kormányváltás kierőszakolása, a jobboldal hatalomba való visszakerülése volt. Eszmei politikai fegyvereikhez tartoztak az antikommunizmus és szocializmusellenesség, a nacionalizmus és sovinizmus, a populizmus és a szociális demagógia, a neonáci eszmék és a rasszizmus. Fontos bázisuk és előretolt csapataik voltak a szélsőjobboldali szervezetek (Jobbik Magyarország Mozgalom, 64 vármegye, MIÉP stb.), de akadtak álbaloldali szövetségeseik is.
Ha az egész kérdést nem a Fidesz iránti eredendő utálat alapján vizsgáljuk, akkor nyugodtan megkérdezhetjük: miért nyugodott volna bele a Fidesz a választási vereségbe? Az MSZP 1998-ban belenyugodott a saját vereségébe? Mi más lehet a legnagyobb parlamenti ellenzéki párt célja, mint a mostani kormány leváltása és a saját győzelme? Az MSZP célja nem ez volt 1998 után?
Ha a 2006 párt mindezt osztályalapokon vizsgálná, akkor ki látná, hogy a magyar tőkésosztály két pártja küzd egymás ellen. E harc mögött a magyar tőkésosztály különböző rétegeinek harca áll. A kis-és középtőkés küzd a fennmaradásáért. A fennmaradását pedig a külföldi tőke és részben a magyar nagytőke veszélyezteti. Az MSZMP-SZDSZ kormány az ő politikai megtestesítőjük.
A 2006 párt a szeptemberi-októberi budapesti eseményeket egész egyszerűen a Fidesz számlájára írja. Na, nem ilyen egyszerűen, mert akkor a Fidesz kapásból feljelenthetné őket. Hanem csúszó-mászó módon, egymás mellé téve nem egybe tartozó mondatokat. Idézzük: "Naponta utcai gyűléseket és tüntetéseket szervezett." Ez ugye a Fideszre igaz. Majd hozzá kapcsolnak egy másik mondatot, amely azt a látszatot kelti, mintha minden rombolásért a Fidesz gyűlések lennének felelősek. "Budapest október 23-án valóságos csatatérré vált, utcakövekkel, Molotov-koktélokkal a rendőrökre támadó, autókat felgyújtó randalírozókkal, rendőri tömegoszlatással."
Ez a szemlélet megakadályozza a 2006 pártot abban, hogy észrevegye: a budapesti utcákon nem csak szélsőjobboldali randalírozók voltak. Ha ez így lenne, nagyon egyszerű lenne az ügy. A helyzet azért bonyolultabb, mert a Gyurcsány-kormány politikája egyre újabb társadalmi rétegekbe rúg bele, és közös nemzeti érdekeket is sért. A 2006 párt ezek mellett elmegy.
Természetesen nem teszi fel azt a kérdést sem, hogy kinek volt érdeke a rendőrség szervezetlen fellépése az MTV épületénél, kinek érdeke a gyülekezési törvény módosítása. Az MSZP-hez való viszonya megfosztja a 2006 pártot az objektív gondolkodás lehetőségétől.
7. A Magyarországi Munkáspárt 2006 elnevezésű párt együttműködik az MSZP-vel. A 2006 párt nem harcol a tőkés kormány ellen, hanem együttműködik a tőkés kormány pártjával. Az egykori pártellenzékkel folytatott vitánk és csatánk alapkérdése éppen az MSZP-hez való viszony volt. A Munkáspárt többsége az osztályviszonyok elemzése alapján eljutott arra a következtetésre, hogy az MSZP már nem az, ami volt 17 évvel ezelőtt. Nem a barátunk, nem a szövetségesünk. A 2002-es választási együttműködés után, amikor az MSZP durván becsapta a Munkáspártot, ráadásul a bizalom is teljesen megszűnt. Ezzel szemben az akkori pártellenzék, a mostani 2006 párt azt hirdette, és hirdeti, hogy az MSZP-vel kell együttműködni.
"Helyi választási együttműködés kialakításával, visszalépésekkel mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy a Fidesz ismételt hatalomra kerülésének terve meghiúsult."- ez a kongresszus előtti "Előzetes irányelvek"-ből való. Majd így folytatódik: "A szocialista párttal korrekt politikai viszonyra, a jobboldallal és szélsőjobbal szemben politikai együttműködésre törekszünk, több tekintetben azonban bíráljuk politikáját és az általa vezetett kormány intézkedéseit." Ezzel az a gond, hogy nem lehet egyszerre korrekt viszonyban is lenni, meg komolyan bírálni is, sőt fellépni a kapitalizmus ellen. A 2006 párt bírálatai ezért a felszínen maradnak, részletkérdéseket érintenek.
8. A 2006 párt pontosan olyan, mint az MSZP, csak szavakban harcol a fasizmus ellen.
"Ebben a helyzetben kettős a feladatunk: egyfelől a növekvő fasiszta veszéllyel és a jobboldal antidemokratikus hatalmi törekvéseivel szemben a demokráciát védelmezzük, másfelől a kizsákmányoló tőkével és a neoliberális gazdaságpolitikával szemben védjük a dolgozók érdekeit, segítjük és támogatjuk a dolgozók érdekvédelmi harcát. Harcolunk a neonáci, rasszista nézetek ellen." Mindezt a 2006 párt kongresszusi anyagában olvashatjuk.
Néhány megjegyzés. Egy, az MSZP-SZDSZ kormány politikája minden szempontból kiszolgálja az USA imperialista politikáját. Bush ma nagyobb veszélyt jelent a világra, mint bármelyik szélsőjobboldali szervezet vagy mozgalom. Bush kezében van a világ legerősebb országának minden ereje. Bush semmibe veszi a demokráciát, lábban tiporja más népek jogait. Ha harcolni kell valami ellen, az éppen az amerikai imperializmus és az őket kiszolgáló kormányok, így az MSZP-SZDSZ kormánya is. Nem kitalációk, nem mítoszok ellen kell küzdeni, hanem a valóságos veszélyek ellen. Ez alapvető különbség a Munkáspárt és a 2006 párt felfogása között.
Kettő, a demokráciát ma Magyarországon nem a szélsőjobboldali csoportok korlátozzák, hanem a hatalmon lévő tőkés körök, mindenekelőtt az MSZP és az SZDSZ. A parlament kétpártivá vált. A választási rendszert képtelenek demokratizálni, egy új alkotmányról már nem is beszélve. A miniszterelnök kezében soha nem látott hatalom koncentrálódik.
Ez a hatalom csak szavakban küzd a fasizmus ellen. Megemlékezik a holokauszt minden eseményéről, de az iskolai oktatásban elferdíti a Szovjetunió szerepét, kommunista ellenes szellemben igyekszik átmosni az új nemzedékek agyát. A hatalom, a kormány szó nélkül tűri, hogy Ságvári Endrét bemocskolják, a fasiszta csendőröket pedig pedesztálra emeljék.
9. A Magyarországi Munkáspárt 2006 változatlan célja a Munkáspárt elleni küzdelem.
Elemzésünkben visszaértünk oda, ahova elindultunk. A 2006 párt célja a Munkáspárt elleni harc. "Nem kommunista az a párt, amely a klasszikusok képeit dekorációnak akasztja a falra, de politikájában és működésében eltér a marxizmus elveitől és normáitól, aki szakít a munkásmozgalom marxista tradícióival." – nyilatkozzák kongresszusuk előtt.
A cél nyilvánvaló: újabb embereket megnyerni a Munkáspárt tagságából. Megnyerni a kevésbé tájékozottakat, megnyerni azokat, akik valós vagy vélt sérelmeik miatt "vevők" lehetnek az ilyen csábításra. Nem fog menni!
A Munkáspárt mai tagjai pontosan értik, hogy a párt ereje szervezettségében van. Ennek szervezési elve a demokratikus centralizmus. A Munkáspárt kongresszusa előtt a párt Központi Bizottsága őszintén elmondta, hogy a mai nehéz és új helyzetből egy kiutat lát, a párt meglévő erőinek jobb szervezését és kihasználását. Csak akkor lesz siker, ha meglévő tagjaink fegyelmezettebbek lesznek, a meglévő szervezeteinket jobban irányítjuk, ha pénzünket jobban használjuk fel. A Központi Bizottság minden párttagtól megkérdezte, hogy egyet ért-e ezzel. Mi ezt nevezzük demokráciának. A tagság válasza alapján a kongresszus döntött. Most ezt végrehajtjuk. Mi ezt nevezzük centralizmusnak.
"Nem tekinthető kommunistának az, aki a politikában a jobboldallal halad együtt, és nem harcol a fasiszta veszély ellen. Mi bíráljuk a szocialista liberális kormányt, de egyértelműen elhatárolódunk a jobboldaltól, és következetesen harcolunk a fasiszta veszély ellen." – mondja a 2006 párt.
A Munkáspárt tagjai tudják, hogy a Munkáspárt senkivel sem kötött szövetséget. A 2006 párt annál inkább. A 2006 párt nyílt szövetséget kötött az MSZP-vel, együttműködtek a választásokon, elősegítették az MSZP győzelmét, ezzel az antidemokratikus, népnyúzó intézkedések bevezetését. Mi felléptünk az MSZP ellen, és ma is küzdünk a neoliberális politika ellen. Nem biztos, hogy mi meg tudjuk szabadítani a magyar munkást a nyomorától, de az egészen biztos, hogy a 2006 párt nem szabadítja meg őket, sőt az MSZP támogatásával egyre mélyebbre löki a munkásokat.
Nincs 2006 párt Thürmer elleni személyes támadások nélkül. A Munkáspárt, ez látható A Szabadságban is, gyakorlatilag nem foglalkozik a 2006 párttal, annak vezetőivel pedig főleg nem.
"Thürmer egyszemélyes vezér- pártot hozott létre. Mi a tagság, demokratikusan felépülő és működő pártja akarunk lenni. Ebben van a különbség a két párt között." Thürmer olyan a 2006 pártnak, mint rossz táncosnak a kályha. Csak onnan tudnak elindulni. A Munkáspárt elnöke akkor is a támadások középpontjában volt, amikor a 2006 párt vezérei még a Munkáspártban ültek. Ma még inkább. Pontosan tudják, hogy ha sikerülne Thürmer Gyulát kimozdítani, szétvernék a Munkáspártot.
Ezt azonban tudja a Munkáspárt tagsága is. A Munkáspárt tagságának többsége az elmúlt hónapokban elfogadta azt a koncepciót, amelyet a Központi Bizottság és maga az elnök is képviselt. A 22. kongresszuson a küldöttek egyhangúan választották meg újabb négy évre Thürmer Gyulát a párt elnökének.
Mi a tényleges különbség a két párt között? Sok különbség van, de a lényeg egy. A Munkáspárt a tőkés rendszer és annak minden megtestesítője ellen harcolt és harcol. A 2006 párt szavakban harcol a tőke ellen, a gyakorlatban azonban kiegyezik az egyik tőkéscsoporttal, a szocialistákkal.