• Hányadik interjúdat adod? Milyen a szombathelyi sajtó, különösen a nyugat.hu hozzáállása a kommunistákhoz?

• Ez az első interjúm... Azt nem tudom, hogy a szombathelyi sajtó és a nyugat.hu miként áll hozzánk, hiszen nem kapunk semmifajta jelzést, hogy mi a véleményük rólunk. Őszintén szólva szerintem nem is nagyon tudnak rólunk, vagy nem is akarnak tudni.

• Mi jutott eszedbe először, amikor a szombathelyi, illetve a Vas megyei szervezeteket próbáltad, illetve próbáltátok összerakni? Mikor fogtatok hozzá?

• Először az jutott eszembe, hogy „hű, de nehéz dolgunk lesz”! Vas megye eléggé jobboldali, ráadásul a Munkáspártot szinte nem is ismerik az emberek. A nyár eleje előtt fogtunk hozzá, és végülis három hónap alatt eljutottunk odáig, hogy három fővel megalakuljon a szervezet. Azóta még két ember akar hozzánk csatlakozni, és úgy néz ki, megalakul a Baloldali Front is.

• Hány tag lehet most Szombathelyen, illetve Vas megyében?

• Szombathelyen van három középiskolás tag, illetve Celldömölkön van egy alapszervezet. A pártszakadás után szinte megszűnt létezni a párt itt a megyében. Kialakult a 2006-osok szervezete, amelyről eddig sem lehetett hallani semmit, bár lehet, hogy már fel is oszlottak.

• Azt már mondtad, hogy a pártot nem is ismerik az emberek Szombathelyen. A ti munkátok megkezdése óta eltelt lassan fél év. Mit tapasztaltál, történt-e változás, és ha igen, melyik irányba?

• Sajnos a tagok mind diákok, így nagyon nehezen tudnánk „akciókat” szervezni. Egyelőre még elsőnek a tanulást tartjuk, valamint az iskola után is vannak mindenkinek külön órái stb... Mindenesetre az idős emberek, akikkel beszélgettem, mind örömmel fogadták a hírt, hogy Szombathelyen újra vannak kommunisták.

• Mennyire figyelted a Vajnai-féle akciót 2004 nyarától 2005 őszéig?

• Őszintén szólva abban az időszakban még nem érdekelt a politika. Meséltek róluk a párttársak, és nem tartom tisztességes dolognak, amit csináltak.

• Van-e tudomásod arról, milyen eredményeket ért el a párt korábban a megyében, illetve a vasi városokban és a falvakban?

• Indultunk a polgármester-választásokon, de nem sikerült: nem kaptunk elegendő ajánlást. Ráadásul itt a megyében voltak gondok a vezetőségen belül is, a Baloldali Frontról nem is beszélve. Ezt hosszasan ki lehetne fejteni, de az már a múlt, azóta sok minden változott, most a jelenre és a jövőre kell koncentrálnunk.

• Mi volt a legfontosabb motivációs erő az első lépéseknél a pártalapításkor?

• A motivációs erő mindenképpen a tenniakarás volt. Szeretnénk, ha az emberek megismernék a Munkáspártot, szeretnénk, ha megismernék a Munkáspárt programját. Tudatnunk kell az emberekkel, hogy nem csak a nagypártok léteznek, nem csak rájuk lehet szavazni. Szeretnénk a dolgozó népet képviselni, valamint szeretnénk a kapitalizmus veszteseit képviselni, és fogjuk is!

• Mi számít számodra egyértelmű visszajelzésnek a politikád helyességét illetően? A szavazatok száma, vagy valami más?

• Nem feltétlenül a szavazatok száma. Számomra az jelenti a politikám helyességét, ha a beszélgetőpartnerem egyetért.

• Hogyan álltak hozzá mindehhez ismerőseid?

• Ismerőseim elfogadják, hogy kommunista vagyok. Szüleim sem ellenzik a törekvésemet, sokáig éltek a szocialista rendszerben, tudják, hogy a szocialista eszme a munkásokat képviselte, valamint ők is szeretnek visszagondolni azokra az időkre.

• Számodra mit jelent egy kommunista párt ideológiai szempontból?

• Egy kommunista párt legyen kommunista! Legyen a nép oldalán, és támogassa a nép érdekében hozott javaslatokat! Legyen hű az elveihez, és legyen segítőkész! Sose tagadja meg a történelmét, és legyen becsületes! A Magyar Kommunista Munkáspárt pont ilyen.

• A tizenévesekről kialakult egy olyan kép, hogy csak a diszkókba járnak, és a lányok után rohangálnak. Elfogadod ezt?

• Teljes mértékben elítélem. A mai fiatalok szórakozása nem nevezhető szórakozásnak, inkább züllésnek. Egyre jobban, egyre többen kezdenek fittyet hányni az erkölcsökre a fiatalok közül. Amelyik fiatal pedig nem jár „bulizni” az meg otthon ül és számítógépezik, vagy éppen tévét néz. Kevés fiatalt ismerek, aki például szabadidejében olvasna, vagy zenélne, vagy moziba járna stb. Nemhiába emlegetik a felnőttek, hogy a fiataloknak a Kádár-rendszer sokkal jobb volt.

• Amennyiben teli lennél pénzzel, akkor is érdeklődnél a kommunista pártok iránt?

• Őszinte leszek. Ha beleszületnék abba, hogy tele vagyok pénzzel, akkor valószínűleg nem érdekelne a többi ember élete, és nem érdekelne semmi, csak az, hogy nekem legyen a legjobb motorom, a legdrágább cipőm stb... Azonban ki tudja? Lehet, hogy pont ennek az ellenkezője lennék.

• Tanulmányaid során nyilván találkoztál már a Tanácsköztársasággal, a kommunista párttal, a Kádár-rendszerrel. Ezért te vagy a legilletékesebb arra, hogy megmondd: hogyan tanítja ezeket a kapitalizmus, és hogyan érhető tetten az esetleges hazudozás vagy mellébeszélés?

• Nemcsak hogy hazudnak, de nagyon rosszkor is tanítják ezeket a dolgokat először. Az általános iskolás tanulók a nyolcadik osztályban találkoznak a huszadik század történelmével, azonban nem értik meg. Egy 13-14 éves gyerek nem képes felfogni, nem képes megérteni a huszadik század bonyolult történelmet, ők tehát a legbefolyásolhatóbbak. A tananyag tele van túlzásokkal, nagyításokkal és pontatlanságokkal. A legnagyobb hazugság, amikor a Kádár-rendszert „puha diktatúrának” nevezik…

• Igen, ez már 1988 óta megy.

• De félreértés ne essék, nem puha proletárdiktatúrának nevezik, hanem egy párt diktatúrájának.

• Hogy élnek a szombathelyiek úgy nagy általánosságban? És a Vas megyeiek? A középkorúak közül van-e, akinek eszébe jut, hogy korábban más volt az élete?

• A szombathelyi emberek többsége elveszik a szürke hétköznapokban, és fél a változástól... A középkorúak többsége ki szokta mondani, hogy bizony a szocializmusban jobb volt az élet, de nem sírják vissza.

• Kissé ellentmondásos ez a mondat. Nem sírják vissza a jobb életet, inkább élnek az általuk is rosszabbnak tartott kapitalizmusban? Hogy is van ez?

• „Minden, ami rendkívüli, megzavarja az embereket abban, hogy úgy éljenek, ahogy ők akarják. Az emberek egyáltalán nem a társadalmi szokások gyökeres megváltoztatását, hanem csak azok kibővítését kívánják, ha ugyan kívánják. A többség tulajdonképpeni sóhaja és jajszava ez: „Ne zavarjatok minket abban, hogy a megszokott módon éljünk”. Ebben az idézetben – amely Makszim Gorkijtól van – minden benne van: Lenin zavarta meg az embereket korábban megszokott életükben, mégpedig úgy, ahogyan addig soha senki.

• Hát… valóban. De hogyan viselik el a szocik azt, hogy egyre kevesebb a szavazójuk?

• Hát nem boldogok... Nem is fog mostanában növekedni a szavazóik száma... Kiharcolták maguknak a sok hazugságaikkal.

• Hogyan állnak hozzá a szocik a Kommunista Munkáspárthoz? És a Szadi?

• Ellenségesen. Illetve van egy-két szoci, aki kérdezte már, hogy nem lehetne-e egy MSZP–MKMP „szövetség”... Sajnos az ilyen emberek nagyon buták. Mi kommunisták pont a kapitalisták ellen vagyunk. Ők pedig bizony vadkapitalisták. Szóval sokszor lepődök meg a szocik kérdésein.

• A kilencvenes évek elején a Szadi Vas megyében nagyon jól állt. Hova tűntek a szavazói?

• Hát... Rájöttek, hogy milyen is a Szadi igazából... Erre nem tudok mást mondani…

• Mi a helyzet a tanácsköztársaságos oldallal – amit, ugye, te csináltál –, és a Balfront újságjával?

• A tanácsköztársaságos oldal megvan, egyre többen nézik meg. Nemrég készítettem el az orosz forradalmak honlapjait is. Szóval már van testvérhonlapja is (nevet).

A Baloldali Front újsága őszintén szólva engem meglepett. Azt gondoltam, hogy egy gyenge szerkesztettségű lap lesz, azonban mikor megjelent, kellemesen csalódtam. Ezek a fiatalok a Párt óriási kincseinek számítanak, nagyon jófej srácok, értelmesek, és tudják, hogy mit jelent kommunistának lenni.

• A Balfrontnak tehát már van újságja. Ha lenne rá lehetőséged, indítanál/indítanátok-e egyet a térségben? Mennyiben segítene ez a választási kampányban?

• Nem hiszem... A Frontot a térségben nehezen lehet összehozni, sajnos... A Pártra akarjuk fordítani az erőnk nagy részét a választási kampányban.

• Esetleges politikai vitáid során milyen elképzeléseket hallasz a politikai ellenféltől? Hogyan próbálod azt megkontrázni?

• Politikai vitáim legtöbbbször szélsőjobbosokkal vannak, de szegények olyan buták, mint hat pár rendőrcsizma. Az elképzeléseik eleve hibásak, azokat nem tudom megkontrázni, kijavítani tudom csak azokat. Amíg nem kapok olyan politikai ellenfelet, aki kellő ismerettel és tudással rendelkezik a témában, addig sajnos nem tudok igazán vitázni.

• Kik a szélsőjobbosok a te szótáradban? A Jobbik, a MIÉP, a Magyar Gárda vagy a nácik/fasiszták?

• Az én szótáramban a neonácik és a fasiszták a szélsőjobbosok.

• Röviden mutass be egy jellemző vitát velük!

• Nem lesz nehéz. Ha mondok valamit, elkezdik istentelenül szidni a kommunistákat, ha pedig valamit meg akarok magyarázni nekik, akkor meg csak annyit mondanak, hogy ez kommunista hazugság.

• Kivel és miről vitáznál szívesen az ismertebb politikusokkal, és melyik televíziós vagy rádióműsorban?

• Őszintén szólva nem vitáznék még nagy politikusokkal... Egyelőre csak egyszerű hétköznapi emberekkel szeretnék, akik megértik a „kisemberek” helyzetét, vagy ők maguk is „kisemberek”.

• Mi a helyzet most a Balfrontnál országosan? Elsősorban az egri kórházmentőkre gondolunk.

• A kórház elveszett, de mieink nem adják fel a harcot. „A győzelem feltétele a harc”.

• Hogyan véleményezi az eddigi tevékenységedet a régió – a régiós elnök vagy más vezető –, és a Baross utcai központ, azaz Thürmer Gyula vagy más?

• A régióelnök egyelőre még nem mondott véleményt – ami nem is baj, hiszen, mint mondtam, egyelőre csak az internetes munkát tudjuk végezni –, annak azonban örül, hogy a pártszervezetet fiatalok alkotják. Thürmer Gyulával pedig még nem volt lehetőségem személyesen találkozni, így az ő értékelését nem tudom.

• Méghogy a régióelnök nem mondott véleményt rólatok! Akarod, hogy idézzük?

• Én azt írtam, ami abban az anyagban ott van: azt, hogy örül, hogy fiatalok vagyunk. Az is igaz viszont, hogy kicsit félénkek is vagyunk. De a fiatalságé a jövő.

• Fél év múlva következik a brüsszeli europarlamenti választás. Kaptál már feladatot ezzel kapcsolatban? Ha nem, hogy álltok hozzá – ajánlások gyűjtése stb.?

• Még nem kaptam feladatot.

• Beszéltél-e már a polgármesterrel, a parlamenti képviselők közül valakivel, az önkormányzatban valakivel? Mennyire képes bárki közületek követni az önkormányzat munkáját? (A kérdés nem számonkérés jellegű.)

• Még nem beszéltem.

• Van-e már valami olyan önkormányzati ügy Szombathelyen, amelyben érdemes nektek, a Balfrontnak – de akár a Pártnak is – hallatni a hangotokat?

• Még egyelőre nincs. Nincs különösebb dolog. Van viszont sok minden más, ami miatt már 19 éve hangoztatja a Párt  és a Front a szavát. Ide nem férne ki ezek felsorolása...

• Várhatóan másfél év múlva, 2010-ben parlamenti választás lesz. Van-e már Szombathelyen és a megyében olyan személy, aki esetleg indulhatna az egyéni választókerületben? Azaz: van-e az öt egyéni kerületben KB-megbízott?

• Még nincs. Ez még a jövő kérdése.

• Iszonyatosan le vagy terhelve a tanulással. Hány éved van még a gimnáziumban? Mivel tudsz foglalkozni a maradék szabadidődben?

• Szakközépbe járok. Még jó pár évem van hátra a szakmai tanulással együtt. A maradék szabadidőmben olvasgatni szoktam és zenélni... Nagyon szeretek dobolni.

• Van-e jelenleg vagy lesz-e a jövőben olyan történés, amit megismerve utána azt mondanád: nem, ezt nem csinálom tovább (ti. a politizálást), vagy esetleg más pártban?

• Nem hazudok... Lehet, hogy lesz olyan történés, amely mondjuk válaszút elé állít. Rengeteg tragédia vagy negatív esemény is közbejöhet. De nem hiszem, hogy valaha is lemondanék a kommunista politikáról... A dolgozó tömegeknek szükségük van rám/ránk, és én/mi semmiképpen nem hagyjuk cserben őket!

• Milyen politikai-gazdasági-ideológiai rendszer lenne jó a magyar társadalomnak? A jelenlegi vadkapitalizmus, szociális piacgazdaság (szelídített kapitalizmus, szociáldemokrácia), kádári konszolidáció (a Kádár-rendszer: 1957-1989 visszaállítása), kommunizmus vagy valami más? Ha erről most népszavazás lenne, szerinted Szombathely hogyan döntene?

• Én szívem szerint a Kádár-rendszerre szavaznék, plusz a hibáinak az orvoslására. Szombathely maradna a kapitalizmus mellett. Mint mondtam, a legtöbb szombathelyi ember belenyugvó. Azt hiszi, hogy csak két párt van: a Fidesz és az MSZP.

• Számodra mi a Kádár-rendszer, hogyan képzeled a jelen állapotokban bevezetni, milyen hibákat látsz benne, és hogyan orvosolnád azokat?

• Nem éltem a Kádár-rendszerben. Azonban nagyapáim sokat meséltek róla. Egyik nagyapám melós volt, és elmondta, hogy az a rendszer nagyon jó volt. Jó volt a  melósnak, mert a saját fizetéséből tudott magának venni egy motort, és saját fizetéséből tudott építkezni, szülői segítség nélkül stb... Minden alkalommal megemlíti, hogy aki azt mondja, hogy az a rendszer rossz volt, az hazudik.

Másik nagyapám mérnök volt, és nagyon megbecsülték mindenütt. A faluban például mérnök úrnak szólították. Szegény családból származott, de tanulhatott, járhatott egyetemre is. Elmondta, hogy abban a rendszerben nem a bankok uralkodtak az emberek felett, nem volt akkora kirívó gazdagság és szegénység sem. Mindenkinek volt munkája. Mindig elmondja, hogy eljön még az idő, amikor a volt keleti kommunista tömb országai visszasírják majd azt az életet.

Hát hibának nem sok mindent tekintek, azt a keveset pedig most nem írnám le, mert azokban sem vagyok biztos. Lehet, hogy azok csak kapitalista hazugságok.

Nem tudom elképzelni, hogyan orvosolnám... Sajnos nem éltem abban a rendszerben, és nincs még olyan nagy politikai tapasztalatom.

• Tizenéves vagy (tizenhat, tizenhét, esetleg tizennyolc). Ha most lehántjuk az életedről a pártmozgalmat, az iskolai tanulmányokat, és egyéb kötelező dolgokat, és csak annyit kérdezünk: mi jár az eszedben, ha mondjuk végigmész a szombathelyi főutcán tavasszal, esetleg nyár elején – mit mondanál ebben az esetben?

• Örülök, hogy ezen az utcán sétálhatok, és örülök, hogy Szombathely lakója vagyok. Nagyon szeretem a hazámat, remélem, senki/semmi nem fogja bántani ezt a kis országot.

• … és ha a főutcán épp egy izgató testű leány jön veled szemben, akkor milyen gondolataid támadnak úgy hirtelenjében – figyelembe véve persze, hogy az interjú nemsokára fölkerül a netre?

• Ezt a választ inkább megtartanám magamnak…

• Tudod mit… igazad van! Erre csak ezt lehet mondani. Mi is ezt mondtuk volna!