|
A kapitalizmus ellen csak kapitalizmussal lehet harcolni
2008.10.21. 16:31
Amint azt Répási Zoltán, a budapesti Baloldali Front elnöke - aki éppen Miskolcról érkezett Pestre - mondotta: a kapitalizmus ellen csak kapitalizmussal lehet harcolni. E mondat kibontását, továbbá annak magyarázatát, miben tud egy fiatal kommunista egyetérteni a jobbikos „mélymagyarokkal” egyes témákban, és még sok egyéb érdekességre lelhet rá az, aki az alábbi interjút elolvassa. A válaszolók miskolci frontosok: Huszár Gábor és Tóth Dániel.
A kapitalizmus ellen csak kapitalizmussal lehet harcolni • Interjú a miskolci Baloldali Front vezetőivel
• Hányadik interjútokat adjátok (papíralapú, tehát nyomtatott és internetes külön-külön)?
• Huszár Gábor elnökünk épp a napokban nyilatkozott a Szabadság újságnak, ez hamarosan nyomtatásba is kerül. Ezen felül volt egy sajtótájékoztatónk bő egy hónappal ezelőtt, melyben a helyi sajtót tájékoztattuk arról, hogy megalakultunk.
• Hogyan áll hozzá a Baloldali Fronthoz a borsodi sajtó?
• Mivel Fülöp Józsefné miskolci elnök igencsak jó kapcsolatokkal rendelkezik, ezért rendszeresen megjelenünk a városi TV-ben és az ingyenes városi újságban. Ezen felül a Borsod Online és az Észak-Magyarország is nyitott felénk.
• Szervezetileg mi a helyzet a borsodi BalFronttal, mikor kezdtetek, és most hol tartotok?
• A Baloldali Front miskolci szervezete 2008 februárjában alakult, bár akkor több volt az érdeklődő, mint a valóban belépni szándékozó fiatal. Kezdetben heten voltunk, de különféle dolgok miatt a létszám veszélyesen lecsökkent. Ketten a Munkáspárt tagjai is voltak, de egyikük Debrecenben folytatja a tanulmányait (a helyi Front valószínűleg megkeresi), míg a másikról a párt sem tud semmit már jó néhány hónapja, ezért jelenleg úgy állunk, hogy van egy három fős erős mag (egyikőnk egy hölgy!), egy látens tagunk - fiatal középiskolás, akit sajnos szélsőjobbos diáktársai szemmel tartanak -, és egy marokra való szimpatizáns, akiket ha kell, mozgósíthatunk. Na és persze a Párt, élén Fülöp Józsefné Ibolyával, aki minden segítséget megad nekünk. Jelenleg csak Miskolcon van alapszervezet, Mezőcsáton folyamatban van a megalakítása, illetve tervezzük Sárospatakon is létrehozni a későbbiekben.
• Ez a szemmeltartás hogyan történik a gyakorlatban? Tudnak-e erről a tanárok, és ha igen, hogyan állnak hozzá? Különösen érdekes lehet ez a dolog a kaposvári sztori fényében...
• A srác maga elég érdekes jelenség… Azért szúrja a szemét a középiskolai koliban a szélsőjobbnak, mert állítása szerint néhány fiatallal alakítottak Magyar Marxista Párt néven egy ifjúsági szervezetet, melynek országosan körülbelül 200 tagja van. Ennek a híre terjedt el a koliban. Tettlegesség nem történt még, csak fenyegetések. A tanárok is asszisztálnak ehhez: egyszerűen nem engednek ki senkit a kollégiumból adott időben. És ez az idő pont akkor van, mikor a Front a szokásos heti tanácskozását tartja.
• Miii? Micsoda? Magyar Marxista Párt? Nincs itt valami átverés?
• Ami a Magyar Marxista Pártot illeti: Huszár Gábor barátom nem nagyon hitte el a srácnak egy szavát sem (egy ominózus ellenőrző sörözés során kifaggatta), de még a legcsavarosabb kérdésre is kiválóan megfelelt. Szóval azt, hogy egy ilyen szervezet hogy létezhet a hátunk mögött úgy, hogy mi nem is tudunk róla, rejtély. Mindenesetre volt róla szó, hogy a helyi MMP átléphetne a Frontba, de mivel a srácot a fentebb már ismertetett okok miatt nagyon nehéz elérni, ezért egyelőre nem történtek érdemi lépések.
• Hol tartanak a miskolci fiatalok (főleg az Avas-lakótelepen éldegélők) gondolatilag, vagyis megértették-e már, hogy miért van szükség a kommunista párt minél jobb szereplésére, vagy még mindig ott tartanak lepusztult agyukkal, hogy diszkó, kábszer, Mónika-show és ehhez hasonlók?
• Alapvetően háromféle fiatal van a városban. Rengeteg az „agymosott”, sajnos velük mi sem tudunk mit kezdeni. Nemcsak a politika, hanem úgy általában a „haverok-buli-semmittevés” hármasán kívüli dolgok is általában. Nem tudom, mi lesz velük, de nem tudjuk őket megszólaltatni pusztán azért, mert nem érdekli őket semmi. Aztán rengeteg „mélymagyar” is van, akikkel érdekes módon megértjük egymást bizonyos dolgokban (a Jobbik meghívta a helyi Frontot a népszavazás előestéjén tartott demonstrációra, és megtapsoltak minket), de azért többnyire a rosszat látják bennünk. És persze vannak azok, akik vevők a politikánkra. Ők többnyire egyetemisták vagy fiatal középiskolások. A baj az, hogy félnek felvállalni magukat, mert kommunistának lenni nem éppen egy nyerő dolog a mai világban.
• A rossz, amit a Frontban látnak, ideológiai jellegű, vagy más?
• Abszolúte ideológiai jellegű. Itt nálunk is úgy van, mint az ország más részeiben. Vagy úgy gondolkodnak, hogy az MSZP egyenlő a kommunistákkal, és ezért rajtunk csattan az ostor; vagy megkülönböztetnek minket, de posztkádárista minidiktátoroknak néznek minket, akik legszívesebben behoznák az oroszokat és vígan masíroznának a szerintük tömeggyilkos Che Guevarával. De ez annyira nem zavar minket.
• Milyen megnyilvánulásokból derül ki ez a „nem éppen nyerő dolog”? Jobboldali radikálisnak lenni már nyerő dolog a mai világban? (Különösen annak fényében kérdezzük ez utóbbit, hogy Európa több országában erőteljesen törnek előre e pártok a helyi, ottani parlamentekben.)
• Ez a nem nyerő dolog konkrétan azt jelenti, hogy ha mindenhonnan az ömlik (TV, Internet, falragaszok), hogy „mocskos kommunisták, dögöljetek meg”, akkor valahogy nem sok embernek van bátorsága felvállalni, hogy ő bizony szimpatizál az eszmével. Félnek, ez az igazság. És egészen a közelmúltig nem is nagyon volt lehetőségük valódi baloldali alternatívát választani. A jobboldal, főleg a szélsőjobb, meg hirtelen divatjelenséggé is vált. „Hazafinak” lenni divat lett. Holott az az igazság, hogy válsághelyzetben a szélsőségek mindig megerősödnek, éspedig azért pont a jobboldal, mert az könnyű és gyors megoldásokat ígér. Nálunk úgy veszem észre, hogy nincs meg a kellő hatékonyságú program, vagy ha van, arról senki nem tud. Ennek kialakítására és népszerűsítésére vállalkozik a kommunista.net oldal, ami nem titkoltan arra szeretne majd törni, hogy növelje a magukat felvállalni kívánó balos fiatalok számát.
• Ugyanez a kérdést tennénk fel a csereháti fiatalokra (edelényi, encsi választókerület), mint az előbb a miskolciakra.
• Edelényben és Encsen sajnos a 2006-os szakadás óta nem állt talpra a párt. Ez a mi felelősségünk is, de azon dolgozunk, hogy egy-két fiatalt tűzközelbe hozzunk azokról a vidékekről is. Többek között így épülget egy kapcsolat Bánhorvátiban is.
• Ha lehántjuk a marxizmust erről a kérdésről, akkor mit jelenthet egy mai borsodi fiatalnak a kommunizmus?
• Úgyszólván magát az életet. Manapság kevés a munkahely, nagy a migráció, és az egyre növekvő bűnözés szép lassan megmérgezi az itt lakók életét, aki teheti, menekül, és javarészt fiatalok. Pedig megyénkben számos üzem található, rengeteg a mezőgazdasági művelés alatt álló terület, és Miskolc a 2008-as évben a Kultúra Magyar Városa. Világos tehát, hogy ha helyben sikerülne rendet rakni, akkor mind a munkás, mind a paraszt és az értelmiségi értelmes, hasznos munkát végezhetne, és ez lehetne a térség fejlődésének látványos kezdete…
• Hogyan reagál egy felnőtt a Balfront megnyilvánulásaira?
• Általában kétféleképpen viszonyulnak hozzánk. A mélymagyarok a halálunkat kívánnák. A többségnek viszont tetszik az, amit csinálunk, még akkor is, ha ideológiailag nem is értenek egyet.
• Mi tetszik konkrétan a többségnek? Vagyis mit csináltok? Van-e a többség tagjai között lecsúszott munkás, munkanélküli vagy olyanok, akik az alsóközéposztály tagjai közé tartoznak?
• Meglepő, de elég széles palettának tetszik a programunk. Hogy csak példálózóan soroljak fel pár embert: ma már munkanélküli ex-LKM-dolgozó (Lenin Kohászati Művek - a szerk.), hivatali dolgozó, sőt még bevallottan Horthy-fanatikus ember is szimpatizál velünk. Egyelőre önálló akciókkal adósak vagyunk, propagandánk főleg agitálásból áll, a Szabadság újság terjesztéséből, na és az örök nyerő taktika, a sör mellett való beszélgetés is növeli a várható szavazatok számát. Szóval a lehetséges eszközökkel dolgozunk a népszerűsítésen. Legutóbb például plakátolás és a „Miért vagy munkanélküli?” szórólap terjesztése folyt.
• El tudják-e mondani, hogy mivel nem értenek egyet ideológiailag? Ha ezt megteszik, meg lehet-e kontrázni őket érvekkel?
• Az örökös visszatérő érvek azok többnyire azok, hogy a „kommunizmus egyszer már megbukott”, meg hogy „mi azt akarjuk, hogy mindenki legyen egyenlő, holott az élet értelme az, hogy valamiben kitűnj mások közül”. Erre általában az a helyes válasz, hogy a kommunizmus lehet másmilyen is, mint az elmúlt 70 évben - Huszár Gábor elnökünk például bevallottan nem szereti a Szovjetuniót -, és hogy mi nem azt akarjuk, hogy mindenki egyenlő legyen, sokkal inkább azt, hogy mindenkit egyenlően illessenek meg a jogok. A kommunizmusban is lehetnek különbségek ember és ember között, de ezek pusztán csak azért lehetnének, mert vannak, akik megérdemlik, ha több jut nekik. És itt az érdem a kulcsszó.
• Hogyan éltétek meg a Vajnai-szindrómát?
• A hatalmi harcot félretéve mi úgy láttuk, hogy a Magyar Kommunista Munkáspárt képviseli azt az irányvonalat, amit követni érdemes. A 22. kongresszus határozataival maximálisan egyetértünk, és bár a 2006-osokat is kommunistáknak tartjuk, rendszeres áskálódásaik miatt képtelenek vagyunk velük a normális párbeszédre. Minket ostoroznak, amiért elmentünk a Jobbik által is támogatott demonstrációra, közben ők meg kommunistának vallva magukat átvedlenek szociáldemokratákká. Ez nincs így helyén.
• Melyik borsodi térségben mérgeződött meg az MKMP és a BalFront a vajnaizmussal?
• Miskolcon, Kazincbarcikán és Szerencsen lett különösen erős a 2006-os párt. Szerencsére a megyeszékhelyen még mindig mi vagyunk nyeregben, de a többi helyen gyakorlatilag totálisan szétverték az alapszervezeteket. Most szerencsére úgy látszik, sikerül lassacskán újjászervezni a tetszhalott szervezeteket. Mivel annak idején nem volt Baloldali Front, ezért minket nem érintett a szakadás. A 2006-osok ifjúsági szervezete, a MIKSZ állítólag 25 tagot számlál, ám maga Kovács Máté, a szervezet vezetője (aki Polgáron lakik, vagyis gyakorlatilag a szomszédban) egy elszólásában maga vallotta be, hogy ez azért koránt sincs így. Ami nem meglepő, ugyanis mi, frontosok ismertek vagyunk, a MIKSZ-ről meg még mi sem hallottunk semmit.
• Az előbb elhangzott, hogy egyes helyen gyakorlatilag totálisan szétverték az alapszervezeteket. Melyek ezek az alapszervezetek konkrétan? A szétverés megszüntetést jelentett, vagy pedig átléptetést?
• Edelényben konkrétan teljesen szétesett a párt. Nem csatlakoztak egyik új párthoz se, viszont úgy pár hónapja a 2006-osok kísérletet tettek a beolvasztásukra. Nem igazán akarna nekik menni. Aztán Kazincbarcikát gyakorlatilag elvesztettük: van harminc fő, akikkel a kapcsolatot se nagyon tartjuk, mert egyszerűen nem reagálnak egyetlen megkeresésünkre se (pedig MKMP-sek). A többi helyen általában csak kettészakadások történtek, illetve rosszabb esetben inkább kiléptek az emberek, semmint bármelyikhez is csatlakozzanak.
• Milyen technikával igyekeztek szétroncsolni az MKMP-t Vajnaiék Borsodban?
• A szakadás alapja az volt, hogy ki tart Thürmer Gyulával és ki nem. Jelentős szerepet játszottak még a régi sérelmek is. A vége az lett, hogy a párt teljes helyi vezetősége (megyei és városi is) átlépett a 2006-ba. Búcsúzóul még elvették tőlünk a régi párthelyiséget is, amiben ma pékség üzemel. Jelenleg is ideiglenes szálláson tanyázik a párt, de ha minden igaz, fél éven belül újra rendes pártközpontunk lesz. Az újjászervezésben nagy szerepe volt Fülöp Józsefné és Budai Ferenc elvtársaknak, akik a nulláról építették fel az MKMP-t a megyében.
• A régi párthelyiség elvétele nem vitatható jogilag? Kozmánéék kilépnek egy pártból, eltávoznak egy másikba, de azért a helyiséget (amely nem az övék) magukkal viszik? A tisztességes nem az lett volna, hogy mint új párt, az önkormányzatnál kérnek egy másikat? Egyáltalán, milyen szerepet játszott ebben az önkormányzat, Kálival az élen? Nem arról van szó, hogy a helyiség azé, aki a szocikkal van? Esetleg elígérték a pékségnek?
• A helyiséget még Kozmáné idejében vette el tőlünk az MSZP, de ekkor már a párton belül olyan rossz volt a hangulat, hogy azon ment a vita, ki is volt a Nagy Lajos király úti régi pártszékház legitim tulajdonosa. Végülis mindkét párt rosszul járt: a 2006-osok gyakorlatilag egy panellakásba költöztek be, mi pedig egyelőre a Stadion utcában vagyunk az MSZP-vel társbérletben. Mivel azonban ez elvileg illegális, ezért innen is mennünk kell. A költözés március végéig meg fog történni, és akkorra egy igazi, 64 négyzetméteres „partizánközpontunk” lesz. Költözésünket egyébként csak egyetlen ember: Tompa Sándor követeli az MSZP-sek közül. A többiek megtűrnek minket. Tompa úrnak egyébként éppen Fülöp Józsefné az ellenfele a választásokon...
• Már tudniillik Diósgyőrben, Miskolc 4. számú parlamenti választókerületében?
• Ott is, illetve nagy valószínűség szerint elindul két év múlva a polgármesteri címért ismét. Ez azonban nem biztos, mert jelenleg nagyon ki vagyunk szolgáltatva az MSZP-s városvezetés kénye-kedvének, és lazán kipakolhatnának minket az irodánkból.
• Hogy álltak ehhez hozzá a helyi szocik és az SZDSZ?
• Az MSZP-sek többször mondták itt nekünk helyben, hogy nem vagyunk mi egymás ellenségei, csak elvi vitáink vannak. Burkoltan ezzel azt akarták elérni, hogy támogassuk őket a választásokon. Ám rendszeresen keresztbe tettek a pártunknak, különösen 2002 óta. De legjobban az dühítette fel őket, hogy 2006-ban Fülöp Józsefné is indult a polgármesteri címért, és szavazatokat rabolt el az MSZP-től. Megvádoltak minket, hogy a Fidesszel lepaktáltunk, és azóta elég hűvös a viszonyunk. Persze van egy-két képviselőjük, akikkel lehet rendesen beszélni, és segítenek, ha baj van, de összességében haragszanak ránk.
• Konkrétan hogyan tettek keresztbe a szocik az MKMP-nek?
• Folyton kitaláltak valamit. Nem hívtak meg minket a városi rendezvényekre (mióta Ibolya az elnök, ez elő sem fordulhat). Tavaly május elsején a Fiatal Baloldal nem volt képes adni nekünk egy létrát, hogy fát gyűjtsünk a bogrács alá. De mikor mi begyűjtöttük a miénket, már tőlünk akartak követelni fát. Hiába, a való életben sem szívesen döntik a tőkét, nemcsak az erdőben... Aztán az idei május elsejei emlékünnepségünket is tönkretették, mert ígéretük ellenére a nagyszínpadon - ami az emlékmű szomszédjában van - folyamatosan üvöltött a zene az egész műsor alatt. Viszont ennek ellenére is sok érdeklődőnk volt!
• „De a legjobban az dühítette fel őket, hogy 2006-ban Fülöp Józsefné is indult a polgármesteri címért, és szavazatokat rabolt el az MSZP-től” - mondtátok. Az nem dühítette őket, hogy 2006-ban az MMP 2006 részéről Zsargóné Marosán Edina, Kozmáné és Mrva Ferenc is indult önkormányzati képviselői helyekért Miskolcon, és 6-7 ezreléket elvett tőlük? A szocialista Horváth Ottóné veszített is a képviselői csatában a 26-os önkormányzati választókörzetben, mert a Szadi és a két kommunista párt jelöltje éppen annyit vett el tőle, amennyi a győzelemhez lett volna szükséges.
• A baj az volt, hogy Fülöp Józsefné, ellentétben a többi jelölttel, rendszeresen ostorozta Káli Sándort (Káli ezzel együtt nagy fölénnyel nyerte meg a miskolci polgámesteri címet - a szerk.) és az MSZP-t. És szerintük a „régi barátságra” tekintettel ez méltatlan megnyilvánulás.
• Továbbá az nem dühítette őket, hogy T. Asztalos Ildikó rendszeresen indult önálló Szadi-jelöltként a polgármesteri címért, illetve hogy most Miskolcon a Szadi önálló jelöltjei 3 ezer szavazatot vettek el tőlük? Úgy egyébként: mi van T. Asztalos Ildikóval? Mint kiderült, csalás történt a Szadi tavalyi küldöttközgyűlésén, és ott bizony borsodiak is csaltak a szavazásnál, és T. Asztalos is szándékbefolyásoló mondatokat hangoztatott. Ki tudta magát mosni vagy nem?
• T. Asztalos Ildikó, amennyire mi tudjuk, a helyén van. A tisztújító közgyűlést azonban egyre csak halogatják, pedig Fülöpné szerint, aki rendszeresen eljár a megyei közgyűlésre, ez már rég esedékes lenne.
• Mennyire látszódott az, hogy egy fiókpárttá akarják lesilányítani a pártot, akár Thürmer nélkül is?
• Mostanában, mióta minden demonstráción, vitafórumon ott vagyunk, és többnyire az ellenzék oldalán, megvádoltak minket azzal, hogy a Fideszt támogatjuk. Ellenben mi önállóak maradtunk, szemben a 2006-osokkal, akik helyben is keresik az MSZDP és a Centrum Párt támogatását.
• Néhány szót kérnénk Répási Zoliról.
• Répási Zoli egy fiatal, tehetséges és hihetetlen munkabírású srác. Hatalmas szerepe volt abban, hogy létrejött a miskolci Front, sőt ha jól értesültünk, amióta ő a nagy-budapesti elnök, azóta megduplázta a helyi Front létszámát azáltal, hogy beléptette a pesti ESMTK focicsapatának (a pesterzsébeti ESMTK a labdarúgó NB II Keleti csoportjában játszik - a szerk.) teljes szurkolói csoportját. Továbbá ő hozta létre a myVIP-en a Kommunisták, ide! és a Kommunista Munkáspárt nevű klubokat, mely szintén nagy segítséget jelent a tagtoborzás szempontjából.
• Mennyire folytatok bele az egri kórházmentő-kórházvédő történetbe?
• Elöljáróban azt el kell mondani, hogy az egriek kíméletlenül tudnak dolgozni. Ők aztán mindent megtesznek, hogy a Front és a párt elfogadottságát növeljék. A kórházvédő akciókról először még talán tavasszal szereztünk tudomást, de ekkor még a mi nevünk nem bukkant fel, mint potenciális támogatóké. A IX. kongresszus után az egriek közül került ki Szabó Tamás, az országos elnök, és onnantól kezdve nem volt megállás. Idén júniusban volt a Frontnak egy közös bográcsozása, ahol az északkeleti országrész minden jelentősebb szervezete képviseltette magát. Itt esett róla szó, hogy esetleg mi is támogathatnánk a kórházvédőket, ha már ilyen közel vagyunk Egerhez.
Szép és jó, gondoltuk mi magunkban. Csakhogy az egriek annyira tettre készek, hogy gyakran csak akkor szólnak nekünk, mikor már késő… Volt rá példa, hogy egy erősen betáblázott napot úgy kezdte miskolci elnökünk, hogy Szabó Tamás felhívta reggel tíz órakor, hogy márpedig nekünk négyre jó lenne lent lennünk Egerben a demonstráción. Ez addigra már képtelenségnek tűnt, viszont nemleges válasz esetén az elnökség is rossz szemmel nézett volna ránk. Így aztán kompromisszumos megoldás született: egy későbbi időpontban ugyan, de nyélbe ütöttük a demonstrációt, s közben az interneten (www.kommunista.net) is igyekeztünk propaganda-tevékenységet kifejteni. Juhász Norbert egri KB-megbízott és Szabó Tamás országos Front-elnök tevékenységére egyébként nem lehet panasz, mindkét elvtárs megerősítette a párt és a Front elfogadottságát, továbbá remek kapcsolatokat szereztek, melyek a későbbiekben is jól jöhetnek.
• Mi lesz a Front országos újságjával, mennyit és miért segít benne az elnök fia, akit az MMP 2006 igyekezett minden sárral bekenni?
• A Frontoldal nevű újságunkból egyelőre csak egy szám ment le, de biztosan lesz folytatás. A szerkesztőbizottság jelenleg két tagból áll: a borsodi Tóth Dániel és a zalai Cseh Miklós viszik a lapot. Mivel ennek a lapnak a szemlélete a mindenki által szabadon történő szerkeszthetőség, ezért a beküldött levelekből, írásokból válogatunk. Ifjabb Thürmer Gyulával ebből a szempontból még nem vettük fel a kapcsolatot, nekünk elég volt az egri vezetőség, név szerint Szabó Tamás és Kovács Balázs jóváhagyása.
• Mi a helyzet a borsodi cigánysággal, mit lehet velük kezdeni mozgalmi szempontból?
• Megítélésünk szerint a helyzet igencsak kettős. Egyfelől vannak köztük olyanok, akik a „munka” szó hallatára is összerezzennek. Nos, őket egy olyan párt, mely munkát akar nekik adni, nem igazán hatja meg... Másik részük viszont nagyrészt egyetért velünk, de az ő megszólításukkal egyelőre még gondban vagyunk. A jó szándék azonban kölcsönös, hogy mást ne mondjunk, a 2006-os önkormányzati választásokon egy cigány kisebbségi jelölt nem gyűjtött össze megfelelő mennyiségű ajánlószelvényt, s így amit sikerült begyűjtenie, azt nekünk adományozta.
• Országos napilapok nagyon eldugott helyen ugyan, de beszámoltak néhány sorban arról, hogy Borsodban van, aki már visszaadná öthektáros földjét az államnak, mert nem bírja az állandósult tolvajlásokat.
• A lyukóvölgyi esettel (Miskolc északnyugati külterületi településrésze - a szerk.) kapcsolatban csak annyit, hogy az a városrész ma már nem egy életbiztosítás. Mikor itt volt pár hónapja az államtitkár a Szociális és Munkaügyi Minisztérumból, megmutatták neki a telepet, és azt mondta az újságíróknak: ő azt hitte, hogy ilyen csak Dél-Amerikában van.
• Ez se rossz duma. Mi Nyakó István szóvivőt idéznénk, aki egyébiránt az encsi választókerületben kapott ki Ódor Ferenc fideszes jelölttől. Ő a két évvel ezelőtti balatonőszödi titkos frakcióülésen szó szerint ezt mondta a társainak: „ez az ország szégyene, hogyha így marad. És azért gondoltam idehozni, mert amióta én a fenekemmel egy úton járok, én ilyennel nem találkoztam. Ez egy körzet, de lehet, hogy több helyen is van ilyen. Abaúj térsége, Cserehát. No kérem, ott települések tömegén tombol a nyomor. Ott nem fog problémát jelenteni az, hogy egy-két embert, húszezret, harmincat utcára teszünk, mert ott körülbelül tizennyolc éve senki nem látta a faluból, hogy felszáll a buszra, és elmegy dolgozni. Eltűntek onnat az emberek. Csak a nyomor maradt. Én a reformokat támogatom, de azért ez nagyon csúnya világ. Higgyétek el.”
• Az egykor virágzó, hétvégi házakkal tarkított Lyukóvölgyben ma a cigányság erőteljes gettósodása figyelhető meg. Az ügyben a párt és a Front egyelőre nem kívánt állást foglalni, hiszen ez számunkra is nagyon kényes téma, hiszen nagyon összetett, közbiztonsági-etnikai-erkölcsi-munkaügyi problémával állunk szemben. Annyit azért elárulhatunk, hogy a frissiben megválasztott borsodi cigányvajda jól beszél az ügyben. És hogy azzal sem értünk egyet, hogy egy élet munkáját teszik tönkre a kvázi „alulról jövő kizsákmányolók”.
• Mit mond a cigányvajda, valamint Káli és Tompa szocialista képviselők?
• A cigányvajda nyilatkozatai meglehetősen erősek. A mostani Kulcs (helyi ellenzéki ingyenes újság) magazinban volt egy interjú vele, melyben többek között azt nyilatkozta:
„a rendszerváltás után megszűntek a munkahelyek, jött a segély, sokan azt hitték, itt van Amerika, de a segély kevés lett, elfogyott a pénz... Gyurcsány Ferenc eljöhetne Vizsolyba, Lyukóba, megláthatná, hogy él valójában a cigányság, miért lop”, meg hogy
„régen a cigányember felkelt reggel, elment dolgozni, és délután családfőként ment haza. Most meg felkelnek, együtt vannak, együtt mennek lopni, sőt erre biztatják a gyereket is”.
Valamint utalást tesz arra, hogy Káli Sándorral kidolgoztak egy programot, mely ha megvalósulna, akár 70 %-kal csökkenne a cigánybűnözés (sic!). Erről viszont a mai napig nem hallottunk semmit. Káli Sándornak elég kínos most az a pletyka, ami terjed, hogy tudniillik szándékosan betelepíti a cigányságot a városba jó pénzért.
• Van-e élet a kapitalizmuson - ti. a szociálisnak hívott vagy gondolt piacgazdaságon - belül, és ha az antikommunisták előveszik kommunistaellenes mondataikat, hogyan lehet őket lekontrázni?
• Megítélésünk szerint a helyes választ a keszthelyi frontos, Cseh Miklós már megadta „Te magyar vagy?” című írásában (ez megjelent a kommunista.net című internetes oldalon - a szerk.). Mi nemcsak a szánkat jártatjuk és fotelforradalmárkodva magyarázunk, hanem igenis ott vagyunk mindenhol, segítjük az igaz ügyet, és ami a legfontosabb: erőszakmentesen. Bár a múltkor a MEASZ-tüntetésen állítólag a vörös zászlónk „félelmet keltett” egyesekben. Egy gúnyos megjegyzés: ha a 2006-osok jelentek volna meg így, ez nem hangzott volna el...
A kapitalizmusról csak annyit, hogy Répási Zoli kedvenc mondása (aki civilben jól menő zöldséges és futárcég-tulaj), hogy a kapitalizmust csak kapitalizmussal lehet kijátszani. Ezért nem szégyen számunkra sem eladni egy-két Balszemmel-kötetet vagy Kádár János-pólót.
• Ez akkor azt jelentené, hogy a kapitalizmus megmarad, mert akinek jó, az úgysem lázad ellene, akinek pedig rossz, az úgysem képes tenni ellene?
• Répási Zoli ezzel csak azt akarta mondani, hogy ahhoz, hogy érvényesülhessen valaki a világban, kicsit kapitalistának kell lennie. Hogy aztán abból, amit elért, a pártot támogassa (mint teszi ő is). Azaz éppen a saját fegyverét fordítja a kapitalizmus ellen.
• Van-e valahol gondolatazonosság a miépesek és a jobbikosok, illetve a kommunisták között borsodi, vagy országos viszonylatban?
• Mint azt már fentebb említettük, meglepően sok mindenben egyetértünk a Jobbikkal. De nem lehet elégszer hangsúlyozni: ezek csak a mindennapi életben tapasztaltakkal kapcsolatosak. Sok mindent ugyanúgy szeretnénk megváltoztatni. Az ideológiai eltérések nem is tennének lehetővé mást, mint hallgatólagos egyetértést. Különben is nonszensz, hogy egy antikommunista párt lepaktáljon egy nevében is kommunistával.
• Mi a helyzet a Magyar Gárdával, mit lehet velük kezdeni esetleg gondolataikat illetően?
• A Magyar Gárdát illetően a Fronton belül is megosztottak a vélemények, akárcsak a helyi pártszervezetben. Vannak, akik csak pingvineknek vagy náciknak tartják őket; de vannak olyanok is, akiknek nem a Gárda szúrja a szemét, hanem azok az okok, amelyek odáig vezettek, hogy a Gárda létrejött. Amennyiben a thürmeri „vaskéz-programot” sikerülne meghirdetni, és egy kellően erős rendőrség-polgárőrség jönne létre, nem lenne szükség a Gárdára.
• Hogyan állnak hozzá a fiatalokhoz a borsodi pártvezetők?
• Úgyszólván ki voltak már éhezve a fiatalokra. Nem sokan állítanak be úgy hozzájuk, hogy fiatalok, és be szeretnének lépni a pártba. Pozitívum, hogy azért van ilyen is. A magunk részéről úgy létezünk itt, mintha kicsit Front-tagok és kicsit párttagok is lennénk. Eljárunk a megyei KB-ülésekre, hozzászólási jogunk van; de ha érkezik az ukáz Egerből, hogy mikor mi és hol lesz, akkor arra is figyelünk. Mi Budai Ferenc megyei elnök elvtárstól megyei szinten megkapunk minden támogatást, Fülöp Józsefné pedig rendszeresen dicsérő szavakkal illet minket, ha a pártról nyilatkozik a médiában.
• Vállalnátok-e egy vitát Gáti Sándorral, aki egy ideig borsodi tudósítóként ritka fényezős anyagokat adott Thürmer Gyuláról (is) A Szabadságban, majd távozása után lelkesen szidalmazza az elnököt és a pártot?
• Szívesen vállalnánk, de így vagyunk a MIKSZ-vezető Kovács Mátéval is.
• Néhány szót a KB-megbízottakról. Mi úgy tudjuk, hogy Miskolcon Fülöp Józsefné, Kiss Ferenc és Fülöp József kapta meg ezt a lehetőséget. Egyébként pedig a megyei elnök Budai Ferenc Tiszaújvárosban, Kónya Béla Ózdon, Kardos Mihály Kazincbarcikán, Szádváry Gyula Encsen, Váli Zoltán Mezőkövesden megbízott. Nem ismerjük a sajószentpéteri és az edelényi, illetve a negyedik miskolci megbízott személyét, nyáron pedig még úgy volt, hogy senki nincs Szerencsen és Sátoraljaújhelyen.
• Igazából hirtelenjében nem tudnánk megmondani a KB-megbízottak nevét. A tizenharmadik helyet (Sárospatak-Sátoraljaújhely térsége) úgy néz ki, megoldottuk Dudás György beállításával. Emellett képviselő még Budai elvtárs is, valamint Répási Zoltán: ő a negyedik miskolci KB-megbízott. Fülöp József és Fülöp Józsefné továbbra is megbízottak, akárcsak dr. Váli Zoltán, Kiss Ferenc, Répási János és Kónya Béla. Ez kilenc fő, a maradék négyet csak tippelni tudnánk, egyelőre...
• Még valamit a 2009-es brüsszeli választásokról. Nyáron az hangzott el, hogy a pártnak országosan 110-150 ezer ajánlást kellene összeszednie, hogy aztán egy év múlva az ajánlások összegyűjtése ne legyen gond. Nem lesz gond?
• Való igaz, van erről szó. Az EP-választást nem vesszük véresen komolyan, itt a megyében is az van kiadva, hogy ezen a választáson keresztül gyakoroljuk be a 2010-es „valódi” választást, a cél az, hogy bemutassuk a jelöltjeinket. Továbbá készenlétben állunk arra az esetre nézve, ha előrehozott országgyűlési választások lennének.
• Most akkor hogyan álljon hozzá a borsodi szavazó a kisbetűs, mindennapi élethez, milyen formában lenne számára a legjobb az élet: neoliberális kapitalizmus, szociális piacgazdaság, kádári szocializmus vagy marxi - esetleg egyéb - kommunizmus; egyáltalán, mik a realitások?
• Borsod a felépítéséből fakadóan klasszikus szocialista térség. A neoliberalizmus tönkretenne mindent, mert az itteni emberek képtelenek arra, hogy versenyezzenek, egyáltalán az élet, mint verseny felfogása is abszolút idegen számukra. Sok a középkorú munkanélküli, aki nem tudja vagy nem akarja átképezni magát. A szociális piacgazdasággal pedig az lenne a gond, hogy a térség népbetegsége: az alkoholizmus és az ezzel együtt járó bűnözés csak még tovább terjedne. A térségre a kádárista szocializmus eszméjét alkalmazva pedig csak a következőket kapnánk: depresszió, kapun belüli munkanélküliség. Igazából jelenleg egyik modell se lenne a tökéletes, de idővel minden elrendeződik. Legalábbis bízunk benne. Egyébként mi éppen azon dolgozunk jelen pillanatban, hogy összehozzunk egy ütőképes csapatot. Ha ez megvan, akkor az egriek mintájára már lehetne szervezni nagyobb, önálló megmozdulásokat. Abban azonban biztosak vagyunk, hogy hamarosan sokan fognak még hallani rólunk.
***
Amit a helyi Front három alappilléréről tudni kell:
Huszár Gábor: 23 éves gesztelyi lakos, a miskolci Front elnöke. Negyedéves bölcsészhallgató a Miskolci Egyetemen történelem szakon, magyarból már van egy diplomája.
Tóth Dániel: 21 éves miskolci lakos, a pénzügyeket intézi. Negyedéves joghallgató Miskolcon.
Nagy Judit: 23 éves ózdi lakos, szintén a Miskolci Egyetem bölcsészhallgatója, másodállásban az egyetemi klubban keres egy kis kiegészítést a pénzéhez. A propaganda-tevékenységet jó szívvel rá lehet bízni.
***
Néhány miskolci választási adat
A négy miskolci parlamenti választókerület legutóbbi eredményei, a győztesek:
Délkelet-Miskolc (Miskolc 1): Fedor Vilmos.
Avas (Miskolc 2): Simon Gábor.
Tapolca (Miskolc 3): Káli Sándor.
Diósgyőr (Miskolc 4): Tompa Sándor.
Mind a négyen szocialista jelöltek voltak, és már az első fordulóban győzedelmeskedtek, ráadásul megvédték 2002-es győzelmeiket (Káli és Tompa pedig már akkor is az első fordulóban nyert).
A miskolci polgármesteri címet Káli Sándor védi 2002 óta. 1994-ben T. Asztalos Ildikó (SZDSZ) nyert, 1998-ban pedig Kobold Tamás (Fidesz). Káli 2002-ben és 2006-ban is a kétharmadhoz közelítő arányban nyert, igaz, mindkétszer az MSZP és az SZDSZ közös jelöltje volt.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
