Nem a Fidesz és mi akarjuk eladni a kórházakat
2008.04.11. 11:38
Ha a multik és a magyar kisvállalkozók között kellene választanom, az utóbbit választanám: ők adnak munkát az én munkásaimnak, az én pártom tagjainak. És ne rettegjen senki attól, hogy a mi álláspontunk hasonlít a Fideszére. A kórházakat a jelenlegi kormányzat adja el, nem a Fidesz. Most egy olyan világot élünk, amikor át kell lépni a pártok hagyományos határait – mondta Thürmer Gyula Marsal Szilviának 2008 márciusában az Echo TV-ben.
Marsal Szilvia: Hogyhogy már megint a Fideszt támogatják egy kérdésben? Önök lettek jobboldaliak, vagy a Fidesz lett baloldali? Jó estét kívánok.
Thürmer Gyula: Jó estét kívánok. A Fidesz volt most gyorsabb, mint amilyen a Munkáspárt. Ha a Fidesz nem teszi fel ezeket a kérdéseket, akkor feltettük volna mi ezeket a kérdéseket. És azért támogatjuk, mert voltaképpen ezek a mi kérdéseink is.
Marsal: Hogyan kampányolnak?
Thürmer: Hát ma Nógrád megyében jártam. Piacról piacra, az egyik faluból a másik faluba. Ahol emberek vannak, ott elmondjuk a véleményünket. És az emberek kíváncsiak. Kíváncsiak arra valóban, hogy mit mond egy baloldali párt. Hiszen az MSZP is baloldalinak vallja magát, és akkor jön a Munkáspárt, amely ugyancsak baloldali, és pont ellenkező véleményt mond. Az emberek támogatják. Ezt azért támogatják, mert érzik, hogyha fizetni kell az oktatásért, ha fizetni kell az egészségügyért, akkor tulajdonképpen az utolsó szalmaszálat veszik el tőlük. Hiszen ma már minden privatizálva van, mindenért fizetni kell. Hát legalább hogyha beteg vagyok, akkor elmegyek az orvoshoz, és nem attól függ a gyógyulásom, hogy van-e pénzem, vagy nincs. De holnaptól teljes mértékben ettől fog függeni.
Marsal: Önök 2004-ben 300 ezer aláírást tudtak összegyűjteni a kórházprivatizáció ellen. Vajon most ugyanennyi embert tudnak-e mozgósítani?
Thürmer: 2004 számunkra azt mutatta – és ez egy mára érvényes tapasztalat –, hogy érdemes népszavazást tartani, és érdemes elmenni a népszavazásra. Ugye 2004-ben nem tudtuk megváltani a világot. Tehát nem az történt, hogy egyszer és mindenkorra megszűnt Magyarországon a kórházak privatizálása. Éppen most lehetett látni, hogy Egerben eladták a kórházat. De azért hosszú időre sikerült megállítani. És azért ez már nem mindegy. Ha most jól szavazunk a népszavazáson, és az emberek többsége igent mond, akkor lehet, hogy nagyon hosszú időre sikerül elvenni a kormány kedvét attól, hogy hozzá merjen nyúlni a magyar egészségügyhöz. Hogy hány embert fogunk elérni? Hát reméljük, hogy nagyon-nagyon sokat. Most gyűjtöttünk aláírásokat egy másik népszavazásban, a magánbiztosítók ellen, voltaképpen a téma ugyanaz, a fizetett egészségügy. És azt látjuk, hogy az emberek szívesen fogadják ezt. Tehát én bízom benne, hogy sok-sok szavazatot fogunk tudni…
Marsal: Van-e tippje a népszavazás kimenetelét illetően?
Thürmer: Én azt gondolom, hogy akik elmennek, azoknak a többsége igent fog mondani. Én ezt a saját tapasztalataim alapján is merem mondani. Ugyanakkor szívesen mondanám el azt, hogy nagyon sokan mennek, de félek, hogy sok-sok ember még ingadozik. Nekik üzenem: ne tessék ingadozni. És azoknak a idős, kedves nyugdíjasoknak is üzenem, akik ma arra gondolnak, hogy most miért támogassam én a Fideszt baloldali lévén? Meg miért asszisztáljak én Orbán Viktornak? Nem Orbán Viktornak tetszenek asszisztálni, hanem a saját ügyüket, a saját jövőjüket, a saját gyermekeik jövőjét határozzák meg. A gazdag embernek mindegy, az nem a diplomát veszi meg, az egyetemet is megveszi a gyerekének. De mi, a szegényebbek, a dolgozó emberek nem tudjuk a gyerekeinket iskoláztatni, hogyha bevezetik a tandíjat. Hiszen van internet, számítógép, iskolaköltség, lakni kell valahol, esznek is azok a gyerekek. Tehát mindez együttvéve azt fogja eredményezni: nem fogjuk tudni a gyerekeinket iskoláztatni. Tehát erről szavazunk. És erről szavazunk, hogy az egészségügyünk, az egészségünk, az tőlünk függjön. És ha elmegyek a kórházba, akkor az orvos ne azt kérdezze, hogy mennyi pénzem van, hanem hogy mi a bajom. Erről szavazunk.
Marsal: Ön szerint mi lehet a következménye egy nagyarányú igen szavazatnak?
Thürmer: Hát az ember mindig bízik abban, hogy csak vannak józanul gondolkodó emberek a magyar politikában. Hát ha én lennék az MSZP vezérkarában, akkor azért egy picit odafigyelnék a nép hangjára. Hogy Gyurcsány Ferenc nem figyel oda, hogy mit gondol a nép, hát kérem… hát egy milliárdos miért figyeljen oda. De hát azért az MSZP-ben sem csak milliárdosok vannak. És látom a polgármesterekkel… mert sok polgármesterrel találkozom, MSZP-sel is; hogy ők azért érzik ám a vidéknek meg a budapesti kerületeknek a nyomását. Tehát nem ugyanaz a véleményük, mint amit a MSZP legfelsőbb vezérkara mond. Egy népszavazáson, ha nagyon-nagyon sok állampolgár igent mond, szerintem kijózanítólag hathat a szocialista párt jelenlegi vezérkarára.
Marsal: A kormányoldal mindig azzal érvel, hogy ezen díjak eltörlése bevételkiesést okoz. Önnek milyen ötlete van ezzel kapcsolatosan?
Thürmer: Hát ez butaság. Épp ma találkoztam Nógrádban egy körzeti orvossal, családorvossal, aki azt mondja: persze, nagyon jó, hogy kapom a vizitdíjat, hiszen ebből bevételem származik. De én éltem húsz éven keresztül, sőt harminc éven keresztül családorvosként vizitdíj nélkül. Miért? Mert más volt a rendszer. Az elmúlt esztendőtől ugye ugyanaz a magyar kormány olyan terheket vezetett be az orvosoknál, hogy tulajdonképpen elveszi tőle a pénzt. Tehát amit most úgymond odaad neki, az töredéke annak, amit tegnap, tegnapelőtt meg tavaly elvett. A rendszert kell megváltoztatni, nem kell elvenni, nem kell megadóztatni az orvosokat, és akkor nincs szükség arra sem, hogy vizitdíjat vezessenek be.
Marsal: Ön nem is olyan régen úgy nyilatkozott, hogy a tőkésosztály belső küzdelmében a Munkáspártnak meg kell őriznie önállóságát, és a két tőkés párt között ki kell használni a közöttük lévő ellentéteket. Ezt hogy értette?
Thürmer: Hát ez egy pártfórumon hangzott el, ezért nem biztos, hogy minden kedves néző érti ezt a marxista szöveget. Ezt azt jelenti, hogy – nézze, hát az MSZP világosan tőkés párt. És hát azért Orbán Viktor elnök úr pártjára se lehetne azt ráfogni, hogy munkáspárt. A Munkáspárt itt mi vagyunk, mi vagyunk a dolgozó emberek pártja. De nem mindegy, hogy a nagytőkét meg a külföldi nagytőkét képviseljük, vagy a magyar kis- és középvállalkozókat. Én azt gondolom, hogy ma a Fidesz sokkal jobban képviseli a magyar kis- és középvállalkozókat, az MSZP pedig csak és kizárólag a külföldi multinacionális vállalatokat, meg aki körülötte van, egy-két magyar nagytőkést. Na most, ha a kettő között választani kell, én azt mondom, hogy nekem személy szerint egyik se jó, de azért én inkább a magyar kis- és középvállalkozót támogatom. És azért, mert ő ad munkát az én munkásaimnak, az én pártom tagjainak, és azoknak, akik rám szavaznak a választásokon.
Marsal: Ezek szerint egy csomó elképzelés hasonló a Fideszével. Ez jelenti egy hosszútávú együttműködést is?
Thürmer: Ez azt jelenti, hogy egy olyan világban élünk, amikor most át kell lépni a pártok hagyományos határait. Itt a magyar nemzet, a magyar társadalom megmentéséről van szó. Ha bezárjuk a kis faluban a kisiskolát, akkor nem marad értelmiség. Ha nem marad értelmiség, akkor mire gondol… akkor nincs, nincs jövő. Ha a multikat ideengedjük minden falu szélére, akkor nem maradnak magyar kis- és középvállalkozók. Hát akkor szó nélkül veszthet. És akkor már végképp nem marad már magyar munkás, és akkor a magyar társadalom harmadik pillére is teljes mértékben összeomlik. Tehát ezért inkább ilyen nemzetmegmentést igénylő helyzetek, és ezért örülünk, hogy nemcsak a Fidesszel… hát nézze, a Nagycsaládosok Szövetségével, a Ligával, a szakszervezetek jelentős részével ma… ilyen a világ, és mi erre büszkék vagyunk.
Marsal: Nem lehet, hogy olyan az aktuálpolitikai helyzet, ami az önök szemléletének éppen kedvez, talán egy kitörési lehetőség a jövőre nézve?
Thürmer: Hát kitörni mi csak fontos kérdésekben tudunk, és fontos kérdésnek tartjuk a kórházat, az egészségügyet, a magyar oktatást és általában a magyar társadalom helyzetét. És tényleg bízunk benne, hogy ebből ki tudunk törni. Mert most nem a saját egyéni pártérdekünket hangoztatjuk. Hangoztathatnánk, de nem lenne értelme. Most ne arról vitatkozzunk, hogy mi volt ’45-ben, ’56-ban, meg mi lesz 500 év múlva, ki tudja. Most erről beszéljünk, hogy tanulhatnak-e a mi gyerekeink, és számíthatunk-e gyógyulásra, hogyha netán betegek leszünk. És ebben és itt most Magyarországon ebben valóban azt gondolom, hogy együtt kell működni. És én itt azt mondom minden kedves baloldali választónak, hogy ne rettegjen ma attól, hogy a mi álláspontunk hasonlít a Fideszére. Ilyen a helyzet. És ezt nem a Fidesz idézte elő, ezt a helyzetet az elmúlt két kormányzati ciklusban az MSZP politikája és az SZDSZ politikája idézte elő. Hát ők adják el a kórházakat, nem mi, meg nem a többi párt.
Marsal: Ön szerint milyen következményei lesznek annak, hogyha a népszavazás eredménye nem az önök szájíze szerint alakul?
Thürmer: Nehezen tudnám elképzelni azt, hogy az emberek nemet mondjanak túlnyomó többségében. Hát azért a tízmillió emberből szerintem kilencmillió ember nagyon rosszul él. Most ki az az ember, aki önmaga ellen szavaz? Hát olyan gazdag vagyok én, hogy fizetem a 150 ezer forintokat a gyerekem után az iskolában? Vagy olyan gazdag vagyok, hogy megfizetem az ágyamat a kórházban? Nem vagyok olyan gazdag. Hát így is eleget fizetünk adóban, társadalombiztosítási hozzájárulásban, nagyon drágák a gyógyszerek, úgyis mindenünket elvesznek. Tehát én nem gondolom, hogy az emberek többsége és túlnyomó többsége igent mond. Én arra biztatnám őket, hogy ne féljenek semmitől, tegyenek félre mindent vasárnap, jövő vasárnap, és tényleg menjenek el. Éljünk a népszavazás lehetőségével. Nincs más. Most nem a barikádra kell menni, hanem egyszerűen el kell menni a szavazófülkébe, és igent kell mondani.
Marsal: Önök kis pártként kevesebb pénzből gazdálkodnak. Miből tudnak kampányolni a népszavazás mellett?
Thürmer: Hát nézze, irigykedve nézem, hogy tele vannak a falvak ragasztva hol az egyik, hol a másik pártnak a reklámjaival. Talán túlzás azt mondani, hogy a mi élő szavunk is ér annyit, de azért az ember nem is adja fel. Amikor a piacon én kiállok, és azt mondom mondjuk Szabolcsban a népnek, hogy menjenek el március 9-én, és szavazzanak igennel, akkor látom, hogy értik. Tehát kevés pénzből is lehet okos kampányt csinálni, főleg akkor, hogyha ezt nézzük, az emberek érdekét. Én azt hiszem, hogy mi most az emberek többségének az oldalán állunk, és a többségüknek az érdekét szolgáljuk, amikor azt mondjuk, hogy menjenek el, és igent mondjanak.
Marsal: Thürmer Gyula, köszönjük szépen, hogy itt volt, és elmondta.
|