Thürmer a Hír TV-ben : Thürmer: Kormányfőként nem az SZDSZ-szel kötnék kompromisszumot, hanem a magyar néppel |
Thürmer: Kormányfőként nem az SZDSZ-szel kötnék kompromisszumot, hanem a magyar néppel
2008.03.05. 19:48
Ha én lennék a miniszterelnök, nem az SZDSZ-szel kötnék kompromisszumot, hanem a magyar néppel. A magyar egészségügy ügyében a társadalomnak kellene megegyezésre jutnia. Ezt az MSZP nem akarja. Mi ezt akarjuk, és ebben a kérdésben különféle emberek nagyon egyet tudnak érteni. Ha ezt meg tudjuk erősíteni, akkor akárhogy próbál bennünket Gyurcsány és csapata hülyíteni, azért meg fogjuk tudni az embereket győzni – mondta Thürmer 2008. január 18-án a Hír TV-ben.
Nagy Katalin: Mentsük meg a tb-t. A Munkáspárt az első – igaz, nem parlamenti, de politikai párt, amelyik csatlakozik az aláírásgyűjtéshez. A megfontolás okairól hamarosan Thürmer Gyulával beszélgetünk.
Bejátszás: A Munkáspárt is megkezdte aláírásgyűjtését az egészségbiztosítás privatizációja ellen. Thürmer Gyula elnök úgy fogalmazott a budapesti Ferenciek terén, hogy nem szabad engedni, hogy a kormány a társadalombiztosítás milliárdjait kiszolgáltassa a gazdag nagytőkéseknek, mert annak a dolgozó szegény emberek fogják kárát látni. A kommunista párt is az Albert-házaspár népszavazási kérdéséhez gyűjt aláírásokat, hogy ha újra el is fogadja február 11-én a parlament, eltöröljék az egészségbiztosítás részleges privatizációjáról szóló törvényt.
Nagy: Köszöntöm a stúdióban Thürmer Gyula elnök urat, jó estét kívánok.
Thürmer Gyula: Jó estét kívánok.
Nagy: Miért döntöttek úgy, hogy odaállnak az aláírásgyűjtés mellé, segítik ezt az akciót?
Thürmer: Hát több ok miatt. Egyrészt nem akarjuk, hogy Magyarországon az egészségügy magánkézbe kerüljön. Ha magánkézbe kerül az egészségügy, annak a kisemberek isszák meg a levét. Ezt mi nem akarjuk. A Munkáspárt a dolgozó emberek pártja, nem áll érdekünkben a kórházak eladása.
Nagy: Nem tudták önöket meggyőzni a kormánypártok arról, hogy dehát itt kérem szépen, egy biztosító marad, több pénztár van, és hát a kockázatközösség meg aztán az nem szűnik meg végképp?
Thürmer: Mi már nem nagyon hiszünk el semmit sem ennek a kormánynak, azt, amit a kórházakról állítanak, azt végképpen nem. De csatlakoztunk azért is, mert van némi tapasztalatunk ebben. 2004-ben mi már összegyűjtöttünk egyszer 300 ezer aláírást, és akkor ugye volt népszavazás Magyarországon; az első népszavazás a kórházakról. Tehát a Munkáspártnak van némi tapasztalata. Akkor ugyan nem sikerült megakadályozni véglegesen a kórházak eladását és az egészségügy privatizálását, de legalább időlegesen eltoltuk. Most azért támogatjuk ezt a kezdeményezést, hogy egyszer s mindenkorra mondjuk ki, hogy nem, nem eladó a kórház.
Nagy: Nem jelent hátrányt, hogy itt azért ebben az aláírásgyűjtésben elsősorban civil szervezetek vesznek részt? Nem fogják majd önöket megbélyegezni, hogy na, hát egy politikai pártnak miért kell ebben részt vennie?
Thürmer: Bennünket nem bélyegeznek meg. A szocialista-liberális propaganda persze megpróbálja a népszavazást lejáratni azzal is, hogy a Munkáspárt szerepére utal. De én azt gondolom, hogy mi is állampolgárok vagyunk, itt a helyünk, van tapasztalatunk. Mi nem kívánjuk ezt a mozgalmat vezetni. Van egy szélesebb összefogás, aminek tagja a Liga Szakszervezet és a Munkástanácsok is, miért ne férhetne oda a Munkáspárt is?
Nagy: Mikor vált el igazán az a kétfajta baloldaliság, amelyet önök képviselnek, és amelyet az MSZP képvisel?
Thürmer: Hát szerintünk egyfajta baloldaliság van, és azt mi képviseljük. Az MSZP és a Munkáspárt 2000, de inkább mondjuk 2002-től határozottan elvált egymástól.
Nagy: Hát azért 2002-ben még megkötötték a választási szövetséget, úgy emlékszem.
Thürmer: 2002-ben sem kötöttünk választási szövetséget. Egy kicsit úsztunk az árral. Valószínűleg az emberek nem értették volna, hogyha legalább érzelmileg nem támogatjuk az MSZP-t, de megbántuk, megmondom őszintén. Megbántuk. Azt követően…
Nagy: 2006-ban már nem is tárgyaltak róla.
Thürmer: Nem, erről már nem tárgyaltunk. Hát 2002 után elindult ez a fajta politika, ami Medgyessy és Gyurcsány nevéhez fűződik. Mi evvel gyökeresen nem értünk egyet, nem támogatjuk, sőt fellépünk ellene.
Nagy: Könnyű az embereket meggyőzni arról, hogy az az igazi baloldaliság, amit önök képviselnek?
Thürmer: Hát én már tapasztaltam a Ferenciek terén, hogy az emberek hogyan fogadják a Munkáspártot. Mondjuk tíz évvel ezelőtt elzavartak volna bennünket. Ma örültek, hogy ott vagyunk. Tehát senkiben, az arra járó emberekben föl sem merült az a kérdés, hogy mi a Munkáspártnak itt a keresnivalója. Egy-két emberben talán igen, de az abszolút többség nem. Örültek, hogy ott vagyunk. A Munkáspártról tudják, hogy ez egy olyan párt, amely mindig a dolgozó ember mellett állt. És tudják rólunk, tudják személy szerint rólam, hogy mi nem forgatunk köpönyeget, mi következetesen a baloldali értékeket, az átlagember, a dolgozó ember érdekét képviseljük. Tehát könnyű gyűjteni.
Nagy: Igen, és talán önnek nincs egy évben 900 millió forintos jövedelme…
Thürmer: Ez így van.
Nagy: … mint például Gyurcsány Ferencnek.
Thürmer: Ezt az emberek tudják.
Nagy: Ezt az emberek tudják. És talán ugye az is sokat számíthat, hogy egy olyan társadalmi kérdésben nyilvánítanak önök véleményt, ami hát nem csak a legszegényebbet, de mindenkit érint ebben az országban. Mert nem mindegy az, hogy milyen egészségbiztosítás lesz ebben az országban.
Thürmer: Ez valóban… ez egy alapvető kérdés. Ma Magyarországon már minden a magántőke kezében van. Ha az egészségügy és az oktatás is odakerül, akkor nincs mit tovább keresnünk ebben az országban. Az egészségügy, az nem lehet a piacnak a tárgya. A kórháznak, az orvosnak nem az a feladata, hogy versenyezzen, hanem az a feladata, hogy a beteget meggyógyítsa. Tehát ide nem szabad beengedni a piacot. A vállalkozónak meg az a feladata, hogy haszonra, profitra tegyen szert. A kettő együtt nem fér meg. A társadalomnak gondoskodnia kell a saját polgárairól. És mi azt gondoljuk, hogy egy más rendszer kell. Egy jobb rendszer, mint a mai, de semmiképpen nem a magántőkére épülő rendszer.
Nagy: Nincsenek eszközeik igazán. Nincs sok pénzük. Tudjuk, hogy az MSZP 500 millió, vagy illetve 200-300 millió forint körüli összeget kíván elkölteni erre a kampányra. Az SZDSZ 50-100 millióról beszél. Hát hogy a kormány mennyi közpénzt fog, azt még nem is tudjuk pontosan, de egymilliárdról lehetett hallani. Hát lehet ezzel szembemenni?
Thürmer: Hát mi azt az eszközt használjuk, amivel rendelkezünk. Az utcára még ki tudunk menni, ezt még a kormány nem tiltotta be, hogy az aluljáróban, az utcán, a falvakban provokáljuk a népszavazás intézményét, és ezt tenni fogjuk a következő időszakban. Most is Budapesten 10-12 helyen gyűjtjük az aláírásokat, jövő héten elindulunk vidékre: Debrecenbe, Balassagyarmatra, Salgótarjánba. Tehát mindenütt lehet majd a Munkáspárttal találkozni. S el fogjuk mondani az embereknek, hogy ne engedjétek magatokat becsapni. Ne higgyétek el, hogyha pénztárnak nevezik a biztosítót, az attól megváltozik. Nem. Az ugyanaz a tőkés vállalkozás, és ugyanúgy a farkas módjára el fogja a ti pénzeteket venni, ha most rosszul szavazunk.
Nagy: Igen, de nagyon sikeres volt az a propaganda, amit a kormánypártok folytattak. Szembeállították az orvost a beteggel, a beteget a biztosítóval, a gyógyszerészt a beteggel. Tehát erre mindig épített a hatalom. Az „oszd meg, és uralkodj” elve, az mindig eredményes tudott lenni. Vagy most mivel mindenki a saját bőrén érezheti, akkor hátha odafigyel az ellenvéleményre?
Thürmer: Mint az előbb említettem, nekünk van már a népszavazási aláírásgyűjtésben tapasztalatunk. És azt láttam, hogy amikor az első népszavazás volt, akkor bár sokan támogattak bennünket, de messze nem alakult ki egy társadalmi egység. Azért most az aláírásokat nemcsak a Munkáspárt gyűjti. Gyűjti a Liga Szakszervezet, a Munkástanácsok, a nagycsaládosok, a humanisták, és még sok mindenki más. Ez azt jelenti, hogy nagyon különböző szervezetek, és mögöttük pedig nagyon különböző emberek egy kérdésben egyet tudnak érteni. Ha ezt meg tudjuk erősíteni, akkor akárhogy próbál bennünket Gyurcsány és csapata hülyíteni, azért meg fogjuk tudni az embereket győzni.
Nagy: Lehet tanulsága ennek egy politikai párt számára, hogy egyet tud érteni civil szervezetekkel? Nagyon-nagyon különböző véleményt valló civil szervezetek képviselőivel?
Thürmer: Hát nézze, ha én lennék a miniszterelnök, akkor nem az SZDSZ-szel kötnék kompromisszumot, hanem a magyar néppel. A magyar egészségügy ügyében a társadalomnak kellene megegyezésre jutnia. Ezt az MSZP nem akarja. Mi: a Munkáspárt, a Liga és az összes többi szervezet, ami ebben benne van, ezt akarja. Tehát kössünk olyan megállapodást, ami egy konkrét kérdésben a mi egészségünkre, az egészségügyünkre, a nemzeti stratégia egy fontos kérdésére vonatkozik. Ez egy tanulság a politika számára.
Nagy: További jó tanulságszerzést kívánok önöknek. Köszönöm, hogy eljött.
|