Mindent megtettünk, de minden ellenünk játszott

Bánó András: Sok kis párt – a Munkáspárt is – remélte, hogy a második fordulóban is ott lehetnek, bejutnak a parlamentbe, vezetőik pedig, markáns egyéniségüknél fogva, hogy van esélyük, és egyéniben is bejutnak a második fordulóba. A nagy vesztesek közé tartozik Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, hiszen pártja a rendelkezésre álló adatok szerint mindössze 2.18 százalékot kapott, és Csepelen, ahol az elnök úr indult, nem került be az első három közé. Mi történt?

Thürmer Gyula: Az, hogy mindenki le akarta váltani a Fidesz-kormányt. Ezért az is az MSZP-re szavazott, aki szívből utálja őket… pedig a világ nem olyan egyszerű, hogy vannak fideszesek és vannak MSZP-sek, ezt mindannyian tudjuk… Sokféle áramlat, nézet és érdek van… sajnos ezek a mostani parlamentbe nem fognak bekerülni… Igen, bizonyos értelemben vesztesek vagyunk, mert nem jutottunk be a parlamentbe, de végül is ez nem olyan tragédia, mert eddig is úgy dolgoztunk, hogy nem voltunk ott.

Bánó András: Legutóbb azonban csak hajszállal maradtak le, most meg esélyük sem volt.

Thürmer Gyula: Nézze, minden választásnak megvan a maga speciális tétje. Mi azt mondtuk, hogy váltsuk le a kormányt, jusson be a dolgozó, a munkásember a parlamentbe, és akadályozzuk meg a szélsőjobboldal előretörését. Nos, a háromból kettő sikerült. Mindenki emlékszik arra, amit Dugovics Titusz tett Nándorfehérvár ostrománál. Most egy kicsit mi is úgy tettünk – és magunkkal rántottuk a MIÉP-et.

Bánó András: Nem gondolja, hogy inkább a választásokon nagy számban megjelenők rántották magukkal mind a MIÉP-et, mind a Munkáspártot? A kétpólusúvá vált politika miatt a kis pártoknak esélyük sem volt. Még az SZDSZ is majdnem elvérzett ebben…

Thürmer Gyula: Ezért nem a kis pártok, hanem azok a nagy pártok a felelősek, amelyek megalkották a mostani választási törvényt. Holott az lenne az igazságos, ha mindenkinek annyi százaléknyi képviselője lenne a parlamentben, amennyi százalékot elért a választásokon. Mert az egészen biztos, hogy a két nagy párt nem lehet kizárólagosan a bölcsesség kövének birtokosa. Nem mi vagyunk az igazi vesztesek, hanem a dolgozó ember, a munkás, a parasztember…

Bánó András: Miért, ha az MSZP nyer, azzal biztos, hogy a munkás és a parasztember kiszorul a parlamentből?

Thürmer Gyula: Én úgy látom, hogy ha a Fidesz tizenkilenc, akkor az MSZP egy híján húsz. De erre sajnos az emberek is rá fognak jönni hamarosan…

Bánó András: Ez azt is jelenti, hogy ön nem is biztatja a szavazóit arra, hogy a második fordulóban mondjuk az MSZP mellé álljanak?

Thürmer Gyula: Először értékeljük a választások eredményeit, még nyolc egyéni körzetben vannak talpon a Munkáspárt jelöltjei, akik nagy valószínűség szerint végig fogják küzdeni ezt a meccset, de erről véglegesen majd szombaton dönt a Központi Bizottságunk. Akkor dől el, hogy visszalépnek-e az MSZP javára, ezt most még nem tudom megmondani. Ma még azt mondom, hogy igen nagy az akarat a jelöltjeinkben, hogy végigvigyék a küzdelmet. Mert ugye van becsület és tisztesség is a világban, és persze van hűség a választókhoz. Arra a nyolc emberre és a pártra azokban a körzetekben nagyon sok ember adta a szavazatát. És ők tényleg bíztak a Munkáspártban. És én azt hiszem, hogy a Munkáspárt vezetői és tagjai mindent megtettek (sőt egy picivel többet is a mindennél), hogy győzzünk. Nem rajtunk múlott, hogy nem tudtunk bejutni a parlamentbe. Ilyen ma az objektív politikai helyzet, ilyen volt a előző négy év is, amikor alig engedtek bennünket a nyilvánosság elé, pártunkat meg kiközösítették, és ez sajnos az MSZP-re is vonatkozik.

Bánó András: A párt tagjai akkor most igen csalódottak lehetnek, ha tényleg olyan nagyon sokat dolgoztak a sikerért…

Thürmer Gyula: Persze hogy nagyon csalódottak, de túl kell élnünk, túl is fogjuk élni. Azért fogjuk túlélni, mert komoly feladatok előtt állunk! Azt hiszem, nem az utolsó tüntetésünk volt tavaly áprilisban a Hősök terén. Lehet, hogy a politikai harc az utcára szorul, meg az önkormányzatokban zajlik majd, mert ez a két párt nagyon szépen ki fog egyezni egymással, hiszen más lehetőségük nincsen. Ennek pedig megint csak a dolgozó, a munkás lesz a vesztese…

Bánó András: Ön mennyire hitt abban, hogy a Munkáspárt bejuthat a parlamentbe?

Thürmer Gyula: Nagyon fontos eszköznek tartottam, hogy a Munkáspárt is ott lehessen a parlamentben. Ma már látjuk, hogy a polgári demokrácia ebben sajnos nem nekünk kedvez. Azonban ezért a választót nem szabad bántani. A választó tudja, hogy miért szavazott az MSZP-re, én meg is értem, le akarta váltani a Fideszt. De azért jólesett, hogy amikor jöttem be a stúdióba, sokan megveregették a vállamat az utcán, megszorították a kezemet, egyfajta aranyos „részvétnyilvánítással”. Ez nekem azt jelenti, hogy holnap is együtt fogunk dolgozni, meg holnapután is, és majd a következő választásokon bejutunk…

Bánó András: Ön például a közvélemény-kutatókat felelőssé teszi az eredmények miatt? Mert a lapokban máris megjelent, hogy bizony nagyon félrevezették a közvéleményt, az országot. Nem biztos, hogy akaratlanul, de valahogy igen rosszul mérték föl az esélyeket.

Thürmer Gyula: Nekem is az a véleményem, hogy tényleg manipulálták a közvéleményt. Az utóbbi négy évben is, egészen az utolsó percig. Ha mondjuk Thürmer is ott szerepelt volna négy éven át a népszerűségi listán, ha a Munkáspártra is „rákérdeztek” volna, akkor egészen más lett volna a helyzet.

Bánó András: De hát látja, hogy mégsem lehet manipulálni a közvéleményt…

Thürmer Gyula: Dehogynem, mind a két nagy párt manipulálta éveken át, és előállították azt a helyzetet, hogy az emberek elhitték, hogy vagy az egyik, vagy a másik… Miközben nem erről szól a történet. A választó pedig hamar rájön: ha a döntéshozásnál nincs ott a dolgozó, nincs ott a munkás-, a parasztember, a parlamentben képtelenek lesznek megoldani a problémáikat. Ezért kellett volna minden olyan pártnak a parlamentbe jutnia, amelyik igaz dolgokat és valódi értéket képvisel.