Forró Tamás: A Kereszttűzben tehát Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, kérdezőtársaim Dési János és Pásztor Zoltán. Az imént kiigazított, hogy a Munkáspárt nem a baloldal MIÉP-je, hanem a baloldal Munkáspártja, de a baloldalé vagy a szélsőbaloldalé?

Thürmer Gyula: A Munkáspárt nem szélsőbaloldali párt, a Munkáspárt baloldali párt. Mi úgy gondoljuk, hogy egy olyan országban, mint Magyarország, ahol az emberek túlnyomó része rosszul él, ott kell egy baloldali párt, amely egy nagyon világos, nagyon kemény, nagyon radikális, szociális kritikát fogalmaz meg.

Kérdés: Azt mondta, hogy egy baloldali párt. Hát még egy legalább van – vagy egy már van.

Thürmer: Még egy baloldali párt legalább van. Csak ez a baloldali párt nem fogalmaz meg radikális-szociális kritikát. Mi úgy gondoljuk, hogy egyedül az a baloldali párt nem fog tudni kormányt alkotni, de ha történetesen az ő kiegyensúlyozott, nyugodt parlamenti politikájukat, mondjuk a szocialista párt ilyen politikáját összekötjük a Munkáspárt radikális, kemény kormánykritikájával és szociális kritikájával, akár egy balközép koalíciót is létre lehet hozni.

Kérdés: A Munkáspárt folyamatosan ajánlkozik az MSZP-nek, hol az SZDSZ-nek, de vagy válasz sem érkezik, vagy elutasítják. Változtat-e ez a politikájukon?

Thürmer: Megmondom, miről van szó. A Munkáspárt be fog jutni a parlamentbe, nem ez a kérdés...

Kérdés: ... jó, hát négy évvel ezelőtt is ezt mondta ön.

Thürmer: Változik a helyzet...

Kérdés: ... és még van két évük.

Thürmer: ... ma ténylegesen az történik, hogy az ország kettészakadt, nagyon sok szegény ember van, és ennek a szegény emberek tömegének nincs igazából kilátása. Mi értük beszélünk, róluk beszélünk, és őket szeretnénk a parlamentben megjeleníteni.

Kérdés: Éppen ami Szabolcsban történt, bizonyította be, ahol az MSZP és a Munkáspárt próbált együttműködni, hogy ezzel inkább veszített ezzel mind a két párt, az MSZP és a Munkáspárt is, mintsem hogy nyert volna.

Thürmer: Ez nem így van, az MSZP jelöltje pontosan annyi szavazattal kapott többet, mint amennyit a Munkáspárt kapott 98-ban ott Szabolcs-Szatmár megyében. Tehát mi hozzá tudtuk hozni azt a biztos mennyiségű szavazatot, amit egyébként...

Kérdés: ... nem tudták bevinni közösen a jelöltet a parlamentbe.

Thürmer: Na most ebből nem az következtetés, hogy ez nem egy járható út, hanem egy határozottabb kampányra kellett volna vállalkozni. Illetve világosan ki kellett volna mondani, hogy itt az MSZP és a Munkáspárt valóban együttműködik. Mert nem az a kérdés, hogy a saját szavazóinkat mozgósítsuk-e, hanem az az igazi kérdés, hogy akik nem mennek el szavazni, akik passzívak, akik inkább a kocsmában töltik a választás napját, őket meg tudjuk-e...

Kérdés: De ez nem a Munkáspárt érdeke?

Kérdés: De az MSZP nem akarja kimondani, hogy együttműködik a Munkáspárttal. Sőt, azt hangsúlyozta, hogy ez az MSZP jelöltje volt, a Munkáspárt csak beállt mögé.

Thürmer: Egy hivatalos megbeszélés alapján valóban egy olyan választási együttműködési forma született, amelyben az MSZP állította a jelöltet, és mi teljes politikai, anyagi és egyéb hátterünkkel...

Kérdés: De mégis úgy néz ki, mintha önök az MSZP hátán szeretnének bejutni 2002-ben a parlamentbe. Az MSZP-nek pedig ehhez, különböző okok miatt, leginkább a támadhatóságuk miatt nem nagyon fűlik a foga.

Thürmer: Nézze, a Munkáspártnak van négy százalék, 180-200 ezer biztos szavazója. Ezt megmutatta ugye Szabolcs-Szatmár is. Ha ehhez egy picit hozzá tudunk tenni, és a jelenlegi szociális helyzetben hozzá tudunk tenni, akkor a Munkáspárt ott lesz a parlamentben.

Kérdés: Maguk arra játszanak, hogy minél rosszabb, annál jobb?

Thürmer: Nem, nem, nem. Na most amit mi a szocialistáknak folyamatosan üzenünk, hogy ha ők változatlanul a legnagyobb ellenzéki párt lesznek a parlamentben, akkor nem történik semmi sem. Magyarország belép az Európai Unióba, annyi szociális problémánk lesz, munkanélküliség, infláció...

Kérdés: Soha nem volt ilyen alacsony a munkanélküliségi ráta az elmúlt időben, most már...

Thürmer: Jelenleg igen. De még nem léptünk be az Európai Unióba. Ha belépünk az Európai Unióba, megnő Magyarországon a munkanélküliség. Rengeteg vesztese lesz ennek a folyamatnak, tehát erre föl kell készülni. Ha Ausztriában Haider győzhetett éppen azért, mert beléptek az Európai Unióba, és nagyon sok ember kiszorult a perifériára, akkor tessék elképzelni, hogy mi lehet Magyarországon.

Kérdés: De ez is azt jelzi, hogy akkor, amikor sok a vesztes, ahogy ön is mondta, és sok a munkanélküli, sok a szegény, rossz a helyzet, akkor felerősödik az igény a szélsőségek iránt. Most mindegy, hogy ez jobboldalon vagy baloldalon helyezkedik el. Önök erre játszanak, hogy ebben a helyzetben nagyobb lesz a kereslet a szélsőségre?

Thürmer: Kérem szépen, mi a kérdés? Van-e szegény ember Magyarországon vagy nincs? A kérdésre a válasz egyértelmű: van szegény ember, és nagyon sok szegény ember van. Jön a következő kérdés: az Orbán-kormány a szegény emberek érdekében politizál vagy nem. Szerintünk nem. Tehát akkor szükség van a Munkáspártra, bármilyen nevet fűzzenek hozzá, szükség van a parlamentben, hiszen valóságos társadalmi érdeket fejez ki.

Kérdés: Ön azt mondta, hogy a Munkáspárt nem szélsőséges baloldali párt. Mitől lenne egy baloldali párt szélsőséges, milyen elvektől? Ugye a Munkáspárt továbbra is szocializmust akar, külpolitikájáról sokat hallottunk, támadható.

Thürmer: Nézze, a Munkáspárt soha még a gondolattal sem játszadozott el, hogy esetleg az alkotmányt át lehet hágni. Ugye a magyar miniszterelnök a magyar rádió egyik műsorában eljátszadozik azzal a gondolattal, hogy mi lenne akkor, ha nem alkotmányos módszereket alkalmaznának. Hát ez nonszensz, ilyet nem szabad csinálni.

Kérdés: Hát azért szóval valószínűleg sok hibája van a mostani kormánynak, de azt nem mondhatnánk, hogy az alkotmányt alapvetően áthágná.

Thürmer: Az alkotmány betűjét el tudom képzelni, hogy nem hágják át, de a gondolattal sem szabad játszani. A szellemét viszont én azt gondolom, hogy megsértik. Megsértik azzal, hogy például igazából nem is kormánya van az országnak, hanem van egy Orbán-Torgyán kettős, aki ugye lekártyázzák például azt, hogy ki legyen a köztársasági elnök.

Kérdés: Ilyen a politika. Tíz éve is lejátszották...

Thürmer: Azért mégis demokratikusabb érzés lenne, ha az országnak valóban látványos kormánya lenne...

Kérdés: Arról nem beszélve, hogy a Fidesz szabad választásokon nyerte meg a többséget...

Thürmer: Az biztos. Én azt mondom, hogy a győztes felelőssége az, hogy a kisebbségre is odafigyeljen. Ma Magyarországon semmiféle párbeszéd nincs. Nemcsak a parlamenti győztesek és a parlamenti ellenzék, de mondjuk a szakszervezetek és a kormányzat között. Ez pedig nem egy jó játék.

Kérdés: Na de hát ön nem elsősorban a jogállamokkal és a klasszikus demokráciát gyakorlókkal ápol kapcsolatokat, most gondolok Milosevicsre, Szaddám Huszeinre. Ez hogy illik ebbe bele?

Thürmer: Hát Szaddám Huszeinre már nagyon sokszor és sok helyen válaszoltam. A Munkáspártnak nincs kapcsolata Szaddám Huszeinnel. Jugoszlávia...

Kérdés: A pártjának van?

Thürmer: Jugoszlávia pedig egy külön történet, én azt gondolom, hogy most változik, akkor valamennyiünknek tenni kell azért, hogy megtaláljuk azokat a kapcsolatokat, amelyek a jugoszláv társadalomban, a jugoszláv politikában...

Kérdés: De nem a kérdésre válaszolt, mert a kérdés lényege mégiscsak az volt, hogy a Milosevics-féle Jugoszláviára nem lehet azt mondani, hogy az egy vegytiszta jogállam, tehát sokkal közelebb áll valamiféle bolsevista diktatúrához, ön pedig pedig ezt favorizálja.

Thürmer: Valószínűleg a nézők betelefonálnak előbb-utóbb, hogy ha ezzel a kérdéssel foglalkozunk. Én azt gondolom, hogy nem ez az igazi kérdés ma Magyarországon, hanem sokkal inkább az, hogy az európai uniós csatlakozás előtt szükség van-e itt Magyarországon jogállamra, szükség van-e társadalmi párbeszédre, vagy állandóan utalgatunk arra, hogy mi van más országban. Én azt gondolom...

Kérdés: Nem utalgatunk más országra...

Thürmer: Kérdezgetünk csak.

Kérdés: ... csak ön hirdet egy egyébként jól hangzó eszmét, egy demokrácia, jogállam, satöbbi, satöbbi, miközben a Munkáspártnak, vagy a Munkáspártnak az elnökének a személyes lépései vagy tettei minthogyha ezt éppenhogy cáfolnák.

Thürmer: Többször kifejtettem, ezen a fórumon is: a Munkáspárt a háború idején a háború ellen lépett fel. S azt gondolom, hogy ez egy következetes és helyes politika volt. Nem csak mi léptünk fel, Konrád György is elítélte. Mi a háborút ítéltük el, és azok ellen szóltunk, akik a háborút elindították.

Kérdés: Na jó, de hát ön is tudja, hogy ha egy vezető politikus vagy egy párt vezetője demonstratívan találkozik egy megtámadott országnak a vezetőjével – hát ennek, pusztán azon túl, hogy mit beszélnek, jelentősége van. Szóval Konrád György nem fogott kezet demonstratívan Miloseviccsel. Ez két dolog összehasonlítani...

Kérdés: Ő elvek ellen tiltakozott.

Thürmer: Valószínűleg a Munkáspárt előbb látta azt, amit az Amnesty International nem is olyan régen bejelentett hivatalosan, s ők másként látták a háborúban a törvények és a nemzetközi szerződések megsértését, mint ahogy ezt...

Kérdés: Beszéljünk akkor talán egy kicsit a szocializmusról...

Thürmer: Beszéljünk.

Kérdés: ... amit végülis a Munkáspárt létre szeretne hozni. Mi lenne a magántulajdonnal? Ugye, a szocializmushoz hozzátartozik, hogy többségi állami tulajdont képzelnek el.

Thürmer: Kérem szépen. A mai helyzetben azt mondjuk, hogy egyetlen tulajdonformát sem lehet abszolutizálni. Tehát teljesen helytelen volt, amikor Rákosiék bezáratták nemcsak a nagy polgári üzemeket, a nagy magántulajdonú üzemeket, hanem a falusi borbélyt is. Na most ugyanilyen alapon nem tartható, hogy csak az a jó, ami magántulajdonban van. Például a stratégiai ágazatok, például közlekedés ágazat, sokkal jobb, hogy ha magyar állami tulajdonban vannak. És szerintem erre fog a világ is menni. Legyen...

Kérdés: Hát jelenleg épp az ellenkező irányban, a globalizáció irányába halad.

Thürmer: Na de hát számtalan példát lehet arra felhozni, hogy igenis állami tulajdonba vagy valamilyen közösségi tulajdonba veszik azokat az ágazatokat, amelyek az adott ország adott társadalma számára adott pillanatban döntő jelentőségűek. Én azt gondolom, hogy Magyarországon is ez a járható út. Egészében pedig vegyes tulajdonú gazdaságnak kell lenni, és a kettő között...

Kérdés: Milyenek az arányok? Milyenek az ideális arányok a Munkáspárt szerint?

Thürmer: Ezt nem kell arányokban most meghatározni. Legyen egy valóságos verseny. Mi azt ellenezzük, amit mondjuk például a Torgyán-féle gazdaságpolitika erőltet hogy a magyar mezőgazdaságban a szövetkezetek adják a termelés ötvenöt százalékát, az agrárexport alapnak nyolcvan százalékát a szövetkezet adja, mégis politikai alapon a szövetkezetek ellen folyik jogi kampány és politikai kampány. Ez nem tartható.

Kérdés: Uniós viszony, merthogy ugye éppen a közelmúltban vetették föl, hogy az uniós csatlakozással kapcsolatban döntő népszavazássorozatot kellene tartani. Ezt már megtették NATO-csatlakozás ügyben, az sem volt túlzottan sikeres, most... (Közbevetés: Már a Munkáspárt szempontjából nem volt sikeres. Úgy nem volt sikeres.) Akkor én voltam pontatlan. Mindenesetre ez a népszavazássorozat azt sugallná, hogy nem jó, vagy nem biztosan jó Magyarországnak az uniós csatlakozás? Erről is kritikákat fogalmazott meg.

Thürmer: Nézze, én azt gondolom, hogy Magyarországon mindenki tudja, hogy az európai uniós csatlakozás, az valóban vérre megy. Itt a munkahelyeink, jövőnk sorsa függ ettől. Ezt világosan elmondtuk...

Kérdés: Nemcsak rossz rossz értelemben, jó értelemben...

Thürmer: Jó értelemben is, persze. Nyilván vannak pozitív oldalai, és vannak negatív oldalai. Egy biztos, hogy csak pozitív oldala nincs. Meg az is biztos, hogy csak negatív oldala nincs. Mi azt gondoljuk, hogy a magyar társadalomnak magának kell arról dönteni, hogy belép-e az Európai Unióba vagy nem. Ma úgy látjuk, hogy elérkeztünk ahhoz a helyzethöz, amikor meg kell kérdezni az embereket: folytassuk-e a tárgyalásokat az adott, ismert feltételek mellett, vagy ne folytassuk. Ez lehetne az első népszavazás, és ezt szerintünk még az ősszel meg kellene tenni. Ugyanis átver bennünket a kormány. Hát tessék megnézni, aláírnak dokumentumokat. Mi itt beszélünk arról, hogy a gyógyszerárak ne emelkedjenek, miközben megállapodnak az Európai Unióról, hogy igenis a gyógyszerekből ki fogják vonni a társadalombiztosítási támogatást...

Kérdés: Már elnézést, de éppen most döntött úgy a kormány, hogy befagyasztja a gyógyszerárakat, nem engedi tovább engedni, ez aztán...

Thürmer: Áprilisban Járai úr aláírt az Európai Unióval egy olyan dokumentumot, amelyben hosszú távon világosan ki van fejtve, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkenni fog, magyarán a gyógyszer drágább lesz. Kérdezzük meg az embereket, hogy akarják-e az uniós csatlakozást vagy sem. Mi akarjuk, de erről az emberek döntsenek.

Kérdés: Van telefonos kérdezőnk, halló. Kezit csókolom...

Králik Mihályné: Halló, jó reggelt kívánok. Nagy tisztelettel köszöntöm önöket, külön az elnök urat. Králik Mihályné vagyok. Szeretnék kettő kérdést az elnök úrhoz föltenni mint szimpatizáns. Miért akarják megváltoztatni a Munkáspárt jelképét, ez az egyik kérdésem. A másik kérdésem: önök a munkásosztályt képviselik, miért nem lépnek fel erélyesebben a kormány megnyomorító intézkedései ellen, mert már a gyógyszereinket nem tudjuk megvenni. Köszönöm szépen.

Thürmer: Az Alkotmánybíróság szentesítette a magyar parlamentnek azt a civilizációt sértő döntését, hogy Magyarországon a munkásmozgalmi jelképeket betiltották. Tehát a vörös csillag, sajnos, nem használható Magyarországon. Ezért a Munkáspárt rákényszerül arra, hogy az emblémáját újragondolja. Lehet, hogy...

Kérdés: A nevét is?

Thürmer: Lehet, hogy... Nem, a Munkáspárt neve marad, ez a politikai piacon egy nagyon jól bevált név, ezzel fogunk bekerülni a parlamentbe. Hogy változtatunk-e a jelenlegi emblémán, ez el fog dőlni a kongresszusig. Lehet, hogy marad, lehet, hogy nem marad. Ami a társadalmi igényeket illeti, pontosan erről beszélünk. Július nyolcadikán, Kádár János halálának évfordulóján, szombaton tíz órakor a Kerepesi temetőben egy komoly tüntetést fogunk szervezni, és ez a kormány ellen szól, meg a gyógyszeráremelés ellen szól, meg a szociális gondok ellen szól. És nem arról szól, hogy Kádár Jánosra emlékezünk.

Kérdés: Van újabb telefonos kérdezőnk, halló. Jó reggelt kívánok.

Kalász Péter: Jó reggelt kívánok. Kalász Péter vagyok. Szeretném megtudni elnök úrtól, hogy vajon mi az oka annak, hogy egy országról beszél, annak problémáiról, és nagyon feltűnő módon csak idős, főleg hatvan év feletti emberek azok, akik a politikáját támogatják. Nem látok soraikban fiatalokat, egyáltalán támogatását a fiatalság részéről. Ennek vajon mi az oka? Köszönöm.

Thürmer: Tisztelettel látjuk önt is július 8-án szombaton tíz órakor a rendezvényünkön…

Kérdés: ... hogy ez itt nem a reklám helye...

Thürmer: ... ez a saját reklámunk...

Kérdés: ... ja jó...

Thürmer: ... nem a cégeket reklámozzuk. Látni fogja, hogy nagyon sok fiatal van. A Munkáspárt vezetése pedig az összes párt közül a legfiatalabb országos vezetéssel rendelkezik.

Kérdés: Két elnökségi tag a közelmúltban távozott önöktől. Azzal indokolták kilépésüket, hogy olyan szakértőket foglalkoztat ön, akiknek semmi köze nincs a mai magyar kommunistákhoz. Milyen egy mai magyar kommunista?

Kérdés: Különös fából van faragva biztos.

Thürmer: Különös fából van faragva. Én azt gondolom, hogy realista, ugyanakkor nem cinikus, elvei vannak, világos elképzelései vannak arról, hogy igenis a kapitalista társadalmat meg kell Magyarországon változtatni.

Kérdés: Nincs kapitalizmus Magyarországon. A piacgazdaság meg kapitalizmus az nem ugyanaz.

Thürmer: Ajajjjajjajjaj. Szerintem ugyanaz. Sajnos Magyarországon piacgazdaság is van, ráadásul egy ilyen rossz formájában...

Kérdés: ... sajnos?

Thürmer: ... és Magyarországon kapitalizmus van. Mi azt gondoljuk, hogy nagyon sok elégedetlen ember van, és ez pontosan annak köszönhető, hogy kizsákmányolás van, hogy esélyegyenlőtlenség van Magyarországon, és ez nem jó.

Kérdés: Van újabb kérdezőnk, halló. Jó reggelt kívánok. Halljuk.

Lovász Béla: Jó reggelt kívánok, Lovász Béla vagyok. A Thürmer úrtól szeretném kérdezni. Az elején kitért erre a szavazókra, hogy szeretné mozgósítani a szavazóknak azt a hányadát, akik a kocsmában maradtak. Szerintem inkább hagyjuk őket a kocsmában, azok ne szavazzanak az országról, akik a szavazás alatt a kocsmában vannak. Ezzel ne kívánjuk már bővíteni a szocialista pártnak táborát a kocsmásokkal.

Kérdés: Ez kérdés vagy megállapítás?

Lovász: Hát szeretném tudni, hogy milyen alapon próbálja ezeket a kocsmaembereket bevonni a szavazásba? Hogy mit vár tőlük?

Thürmer: Nem bűn kocsmába menni a választás napján, és nem bűn a kiskertbe kimenni, mint ahogy az sem bűn, ha valaki távol marad. De azt gondolom, hogy olyan dolgokról van szó, amikben nekünk közösen kell döntenünk. A lakosság több mint fele nem vett részt a NATO-népszavazáson sem. Ugye húsz-harminc százalék nem megy el a szavazásra sem.

Kérdés: Na de ez mindenütt, máshol a világon is így van.

Thürmer: Na de ott sem örülnek neki.

Kérdés: Nem örülnek neki...

Thürmer: Magyarországon egy ilyen átmeneti társadalom, igenis igény az, hogy az emberek mondják el a véleményüket. Ha azt fogják látni, hogy kérem szépen: van világos, jó baloldali alternatíva, meggyőződésem, hogy el fognak az emberek menni.

Kérdés: Tíz évig nem látták. Hát tíz év óta habkönnyű párt a Munkáspárt.

Thürmer: A Munkáspárt nem habkönnyű párt...

Kérdés: ... miért hiszi azt, hogy most kezdik el az emberek látni?

Thürmer: A Munkáspárt nem habkönnyű párt. A Munkáspártnak van 180-200 ezer szavazója, négy százalékot, négyes százalékot értünk el a legutóbbi választáson, és ez...

Kérdés: ... Magyarországon egy mérce létezik: egy párt parlamenti párt-e vagy parlamenten kívüli párt.

Thürmer: Ez nem jó mérce...

Kérdés: De ez a valóság.

Thürmer: Nem ez a valóság, tessék kimenni az utcára, és az emberek látják, hogy a Munkáspártot becsülik...

Kérdés: ... na ne menjünk ki az utcára, szóval ezt az egyet azért remélem, még a Munkáspárt sem akarja...

Thürmer: ... becsülik és tisztelik, és mivel rájöttek az emberek, hogy igenis szükség van egy olyan pártra, amely föláll, és nemcsak hajbókol az Orbán-kormánynak, hanem világosan kimondja, hogy gyerekek, amit csináltok, az nem jó...

Kérdés: Az MSZP is feláll. Ők is támadják.

Thürmer: Hát nem elég látványosan, nem eléggé határozottan, nem elég keményen. Mi ezt a keménységet, ezt a határozottságot vinnénk be a magyar parlamentbe.

Kérdés: Nem lehet, hogy nem csak támadni kell? Mert hát az végülis nem olyan bonyolult. Hanem valami mást megmutatni, valami reális dolgot megmutatni.

Thürmer: Így van.

Kérdés: Szóval önöktől annyi tellett, hogy ön, amikor újra emelték a benzinárat, egy gazdasági kérdést politikai alapon próbál rendezni, ami az utóbbi időben szerencsére nem nagyon divat.

Thürmer: Azt mondtuk, hogy távozniuk kell a Mol vezetőinek, a Mol vezérigazgatója már le is mondott...

Kérdés: De attól nem lesz olcsóbb a benzin, ettől csak a részvények ára esett le, egy csomó ember kezéből...

Thürmer: Azt nem tudom. Énszerintem olcsóbb lesz a benzin is. Ebben szerepe volt a Munkáspártnak is.

Kérdés: Jelzik kollégáim, hogy újabb kérdező van. Halló, jó reggelt, hallgatjuk.

Borgulya: Jó reggelt kívánok. Thürmer úrtól szeretném kérdezni, hogy beszédében említette, hogy ötvenöt százalékát adják a termelőszövetkezetek az ország termelésének. Hát kérem szépen, én vidéki ember lévén, tudom, hogy a szövetkezetek azokat a földeket gazdálkodják, amit tőlünk vettek el annak idején, és mi nem jutottunk gépekhez, olyan termelőeszközökhöz amivel meg tudtuk volna művelni. De viszont a korábbi elit magának kisajátította, és ők bérmunkába dolgozzák földjeinket. Tehát nem értem az elnök úrnak azt a megállapítását, hogy ezt honnan veszi. De ugyanakkor bennünket, kisembereket nem támogatott eddig még senki sem, hogy mi is tudjunk venni gépeket, tehát traktort, aratót, vagy bármi dolgokat, hogy a szövetkezetek ilyen előnyben vannak. Ezt nem tudom... nem tudom, hogy járja ön az országot? És nézze meg, hogy mi a helyzet a kisemberekkel.

Kérdés: Borgulya úr, nagyon szépen köszönjük. Hát ugye ön pontosan erre a bázisra hivatkozott, mint a Munkáspárt potenciális szavazóbázisára, hát Borgulya úr nem valószínű, hogy munkáspárti szavazó lesz az elmondottak alapján.

Thürmer: Igen. Én járom az országot, és azt gondolom, hogy ismerem. Ma Magyarországon csak olyan szövetkezetek vannak az átalakulás után, amelyeknek a hátterében magántulajdon áll. Kettő: ma Magyarországon nem a szövetkezetet támogatja a Torgyán-gazdaságpolitika, hanem a háromszáz hektár alatti tulajdonviszonyokat. Most vannak dolgok, búza, kukorica, amit sokkal jobb nagyüzemben termelni.

Kérdés: Itt az egész Kereszttűz során számoltam, négy-öt alkalommal használta a radikális kifejezést. Na most a radikális és a szélsőséges között hol van a határ? Tehát meddig radikális a Munkáspárt, és mettől kezdve szélsőséges egy párt, amelyik a radikálisnál is radikálisabb nézeteket vall és gyakorlatot képvisel?

Thürmer: Radikálisak vagyunk, mert le akarjuk az Orbán-kormányt váltani, radikálisak vagyunk, mert Torgyán József menesztését akarjuk, de nem vagyunk szélsőségesek, mert nem akarjuk az alkotmányos rendet megváltoztatni.