• Választási kampányuk központi motívuma, hogy "Kádár idejében jobb volt". Mely rétegeket célozzák meg ezzel a szlogennel? Sokan azonosítják a pártot a rendszerváltás előtti évtizedekkel. Mennyire akarják ezt az időszakot felvállalni?

• A kádári 32 év a XX. századi magyar élet aranykora volt. Soha nem élt jobban a magyar a XX. században, valamint a szomszédainkhoz képest ebben az időszakban léptünk leginkább előre. Persze nem mindenki élt jól, nem mindenkinek volt jó: rossz volt a háború előtti arisztokratáknak, vitézeknek, gazdagoknak, mindenféle burzsoának, de nagyon jó volt sok millió munkásembernek.

• Miért választották Kádárt?

• Most lehet emlékeztetni az embereket arra, hogy becsaptak bennünket. A rendszerváltást a magyar dolgozók szenvedték meg. Jobb életet ígértek, de jobblét nincs, mezőgazdaság nincs, kevesebbet kapunk a pénzünkért, mint 12 éve, sok az éhező, szegény gyerek, rengeteg a hajléktalan. A demokrácia sem az, aminek sokan gondolják. Lehet pofázni, lehet Orbán Viktorról könyvet megjelentetni, de nincs jogunk a munkához, lakáshoz, tanuláshoz. Igazából a szlogen egy ébresztő az embereknek, ami azt jelenti, hogy talán még nem késő olyan politikát folytatni, mely a munkást és a dolgozó ember érdekeit védi. Már 12 éve nem esik szó róluk, és a magyar társadalom fel fog robbanni, ha választásról választásra semmibe veszik a munkásembert. Ennek egyik jele, hogy vészesen erősödik a MIÉP.

• Minek köszönhető a MIÉP erősödése?

• Hát annak, hogy sok a szegény ember.

• De akkor miért nem a Munkáspárt erősödik?

• Két okból: a MIÉP egyrészt odamondja a népnek, hogy azért tart itt az ország, mert sok zsidó van, meg cigány. Ilyet mi nem mondunk, nem is fogunk. Nem ámítjuk a népet azzal, hogy Erdély független lesz, mert nem lesz. Másrészt, hogy a Fidesz 1998-ban már beetette a MIÉP-et azzal, hogy nem nagyon tiltakozott ellene, és azt mondta, ő is a klikk tagja. Az MSZP azonban nem hajlandó a Munkáspártot beengedni a parlamentbe, ebben a kérdésben állandóan az SZDSZ-re hallgat, pedig nekünk kellene ellensúlyozni a MIÉP-et. Az MSZP fél tőlünk, főként politikailag, mert szavazatokat vehetünk el tőlük.

• Véleménye szerint a választásokon mely pártok jutnak be az Országgyűlésbe?

• A két nagy csoportosulás, a Fidesz és az MSZP. Az MSZP talán húzza magával az SZDSZ-t, valamint bejut a MIÉP és a Munkáspárt.

• Hány százalékos eredményt jósol pártjának?

• Legutóbb 4 százalékunk volt! Ez már majdnem 5, tehát nem alulról kezdjük a hegymászást. Azóta a párt is erősödött, az ország is változott, így 6-8 százalékban bízom. Ezzel az eredménnyel pedig már lehet egy húszfős frakciót alakítani.

• A második forduló előtt kötnének választási megállapodást valamelyik párttal?

• Nem zárjuk ki a királycsináló szerepét, 6-8 százalékkal már bele lehet szólni a politikába. Nyugat-Európában is volt már erre példa baloldali kormányok alakulásakor.

• Melyik párttal képzelhető el koalíciós kormányzás?

• Mi a Fidesszel nem tudunk együttműködni szemfényvesztő ígéretei miatt, tehát a Fidesz fejére nem rakjuk a koronát. Az MSZP egy más kérdés: majd kiderül, pontosan mit fog a parlamentben mondani, s majd akkor döntünk, melléállunk-e, vagy sem. Nincs olyan kötelezettség, hogy egy kis párt egy nagy párt mellé álljon. A mi célunk nem az, hogy egy kormányt támogassunk. Mi a kisembereket képviseljük, és ha ezt jobban tudjuk egy kormány támogatásával érvényesíteni, akkor vállaljuk. De lehet, hogy inkább egy markáns, ellenzéki szerepre lesz szükség.

• Ön szerint melyik párt alakít majd kormányt?

• Ma az MSZP mindent elkövet azért, hogy elveszítse a választásokat. De az embert dühíti, hogy látja, hogyan rohannak a vesztükbe…

• Mire gondol?

• Ilyen apróságokra, mint például a miniszterelnök-jelöltek közötti vitaügy. Álljon ki a Medgyessy vitatkozni! Ha nem a budapesti elit értelmiségnek akar ingyencirkuszt szervezni, és ha azt akarja, hogy az egyszerű emberektől valaki rá szavazzon, akkor valami olyasmit kellene csinálni, ami azok számára nyerő. De nem csinál. Az embereket pedig untatja ez. Ha két órán keresztül miniszterek vitatkoznak, az átlagember azt mondja: nekem akkor munkaidőm van. Ezek az ügyek annyira messze vannak a valóságtólÉ Vagy például kimennek a Kossuth térre dalokat énekelni a köztársaságért. Adnák oda azt a pénzt a cigányoknak, vagy bárkinek, aki rászorul! Az SZDSZ-ről már nem is beszélve. Elszórakoztatja saját klientúráját, de ez senki mást nem érdekel. Tehát nem tudom, hogy melyikőjük nyer, de a szocialista párt ma gyengébben áll, mint a Fidesz.

• A második forduló előtt visszalépnének-e valamelyik párt javára?

• Az MSZP-nek már egy éve ajánlottunk választási együttműködést. Azonban az MSZP egy része egy ideig Dávid Ibolyába volt szerelmes, és most láttam a Közgázon, hogy Kupa Mihály az új kedvenc. Az MSZP másik része pedig az SZDSZ-t kedveli. Szerintem egyik sem biztos párt. Ha a szocialisták veszíteni akarnak, veszítsenek.

• Miért nem biztos pártok ezek?

• Önmagában a Kupáéknak több a pénzük, de ezzel nem lehet bejutni a parlamentbe. A kétkulacsosság sem tetszik sokáig az embereknek, vagyis ha ez győz, vele kötök koalíciót, ha a másik, akkor meg azzal. A mostani választásokon az fog nyerni, aki a csalódott, elégedetlen embereket meg tudja nyerni, ehhez pedig nem Kupa Mihály grimasza kell, hanem világos politikai beszéd. Sajnos csak ketten tudnak ilyet mondani a politikai palettán, és az egyik mi vagyunk.

• És ki a másik?

• A MIÉP. Az összes többi a saját csapatához szól, de ezeknek sem tud mit mondani. A Fidesz azért nem, mert az emberek csalódottak, az MSZP pedig szürkécske, se szaga, se íze politikát folytat. A mi politikánk világos, egyértelmű, nem akarjuk a gazdagok kegyeit megnyerni, nem a terepjárós újgazdagok szavazatát keressük, hanem a munkásét, munkanélküliét, bányászét, kis-, közép-, illetve kényszervállalkozóét, a vidéki tanárét. Csepelen például kis Manhattannel, plázákkal és lakóparkokkal kábítják a népet, pedig a pénzt a leromlott állapotú munkáslakásokra kellene fordítani. Legutóbb a Csepel Plazában akartam fürdőnadrágot vásárolni, s a három eladó csak velem foglalkozott, mert délután négyig én voltam az első vevő. Nem kell ilyeneket építeni, hiszen az embereknek nincs ennyi pénze.

• Melyik a Munkáspárt által legfontosabbnak ítélt három terület, amelyre az új kormánynak a legtöbb figyelmet kellene fordítania?

• Munkahelyeket kell teremteni. Míg Budapesten, Székesfehérvárott, Győrött szinte teljes a foglalkoztatottság, addig az ország többi részében igen nagy a munkanélküliség. A mezőgazdaságot rendbe tennénk, megszilárdítanánk, ezzel több százezer munkahelyet teremtenénk. Másodszor támogatnánk a magyar vállalkozót a multikkal szemben. Harmadikként nagyarányú lakásépítésbe kezdenénk. A negyedik feladat az európai uniós csatlakozás előnyeit felhasználni, újratárgyalnánk a szabad munkavállalásról szóló fejezeteket. Végül pedig jóval többet kell az oktatásra és az egészségügyre fordítani, legalább a GDP 10-10 százalékát. Erre volt már precedens, a rendszerváltás előtt a mainak a dupláját költötték erre.

• Honnan teremtenék meg az ehhez szükséges forrásokat, ehhez átcsoportosításokra lenne szükség a költségvetésen belül?

• Én elhiszem a miniszterelnök propagandaszövegeit, és elfogadom, hogy van az országban pénz. Csak éppen nem arra költik, amire kellene. Például ilyenekre gondolok, hogy ne legyenek főtisztviselők, akik közel egymilliót keresnek. Én a Grespik úrnak nem adnék 10 milliót, az országgyűlési képviselők sem kapnának végkielégítést. A státustörvényt is újragondolnánk: nem a mi dolgunk munkát adni, kórházakat építeni, szociális támogatást adni a határon túli magyaroknak.

• Ezek közül, amit felsorolt, csak az utóbbi jelentősebb tétel, a többi csak néhány milliós nagyságrendű. A GDP 10-10 százalékát honnan csoportosítanák át?

• Túl nagy az államapparátus - a miniszterelnöki hivatal nagyon nagy -, egy sokkal kisebb és olcsóbb államra van szükség. Külpolitikai téren is lehetne pénzt megtakarítani, például vissza kellene hívni Koszovóból a magyar missziót, hiszen egy vagyonba kerül és semmi haszna nincs. Illetve egy radikális adóreformot is tervezünk: a nyereségadót felemelnénk 18-ról 25 százalékra. Vagyonadót vezetnénk be. Végül pedig a személyi jövedelemadót is megváltoztatnánk: aki keveset keres, arányaiban kevesebbet, aki többet keres, arányaiban többen fizessen. Havi 500 ezer feletti fizetésnél 50 százalék, egymillió forintnál 60 százalék adóban gondolkodunk. A minimálbér pedig legyen adómentes.

• Említette, hogy a kisvállalkozókat támogatnák a multinacionális cégekkel szemben, ugyanakkor felemelnék a nyereségadót 7 százalékkal. Ezzel nem pont a kisvállalkozókat terhelnék meg nagyobb mértékben?

• Is-is. A kisvállalkozókat információim szerint sokkal jobban terheli a tb, a bérrel kapcsolatos adók, tehát azokat csökkentenénk. Ha mondjuk a minimálbér összes terhét nem a kisvállalkozóra terhelnék, mindjárt könnyebb lenne az élete.

• Melyek azok a programpontok, amiből nem engednek egy esetleges koalíciókötésnél?

• A radikális adóreform, az egészségügy és az oktatás ingyenessé tétele, valamint a demokrácia kiszélesítése, és ebben az SZDSZ-nek is egyet kell értenie.

• Mit ért ez utóbbi alatt?

• Egy működő parlament, ellenőrizhető képviselőkkel. Mi visszahívható képviselőket szeretnénk, de ezen már nem vesznénk össze. Legyen interaktív a parlament, ma már a tévéműsorokba is bele lehet szólni, lehessen a parlament munkájába is. Az olcsóbb állam nagyon fontos dolog. Szerintünk minél több kérdésben a népet kellene megkérdezni. Nem engednénk a törvényesség tiszteletben tartásából sem, és erre a mi képviselőink a legalkalmasabbak. A parlamenti képviselők fele csalt, lopott, hazudott, a másik fele pedig tudott róla.

• Említette, hogy eltörölnék a státustörvényt, miért?

• Jól hangzik, hogy teremtsünk biztonságos életet a határon túli magyarnak, de nem engedhetjük meg magunknak. Ha Magyarországon megjelennének a kórházakban a külföldi magyarok, akkor pillanatokon belül csőd lenne. A kórházi gyógyítás nem tartozik az identitáshoz.

• Hogyan segítenének a határon túliaknak?

• Segítenénk abban, hogy nyelvet tanulhasson, legyen magyar egyetem, Duna TV, ezek mind nagyon fontos dolgok, és erre költenénk pénzt.

• Tehát lakóhelyükön segítenék őket?

• Igen.

• A külpolitikánál maradva, mi az álláspontjuk az EU-csatlakozásról és a NATO-tagságról?

• Mi az EU-csatlakozást támogatjuk, ez ma a magyar munkavállalóknak is előnyös. Elsősorban azért, mert ott nagyobb a szociális biztonság, mint itthon. Magyarországra a vadkapitalizmus jellemző, olyan munkatörvénykönyv van, mellyel például szombat-vasárnap is lehet dolgoztatni embereket, a munkavállalók teljesen kiszolgáltatottak. Ez Nyugaton teljesen elképzelhetetlen. Ma menekülni kell az EU-ba.

• Mit gondol, mikor csatlakozhat Magyarország az EU-hoz?

• Amikor Lengyelország készen áll erre. Itt nem a tízmilliós Magyarország számít, a nagy Lengyelország nélkül nem lehet belépni. Ott pedig az a kérdés, hogy a mezőgazdasággal mit tudnak kezdeni. Mi pedig imádkozhatunk, hogy a lengyelek jól oldják meg ezt a kérdést. Akkor ez precedenssé válik, és mi ugyanolyan megállapodást köthetünk az Eu-val. A mostani választások után népszavazást kellene tartani a csatlakozásról, tudjuk, melyek az előnyei és a hátrányai. Egyébként ha én lennék a miniszterelnök, minden lényeges kérdésről megkérdezném a népet: az EU-ról, a státustörvényről. A NATO-t tényként kezeljük, nem örülünk neki, de benne vagyunk, a következő választásokon biztos nem lépünk ki. Emlékszem még a régi tapasztalatokra, Kádár János bölcs volt ilyen téren: benne voltunk a Varsói Szerződésben, de nem kellett mindenben éltanulónak lenni.

• Többször hangoztatta, hogy a külkapcsolatokat a volt szocialista országok felé jobban kellene ápolni.

• Eltelt 12 év, és aki ma Moszkvába megy, az nem áruló, nem az euroatlanti értékeket veszi semmibe, ezt kellene már végre megérteni! Józan ésszel nem lehet megmagyarázni azt a tényt, hogy egy kis ország miniszterelnöke nem megy el Moszkvába vagy Kínába. Ha Schrödernek megéri elmenni Kínába minden évben, akkor nekünk is megéri. Ahhoz, hogy a nagy piacokon tudjunk előrelépni, kell a politika. Ha nincs meg a megfelelő háttér, nem megy a kereskedelem sem.

• Pártrendezvényeiken nagyon sok idősebb embert látni, ezért sokan az idősek pártjának tartja a Munkáspártot. Egyetért ezzel?

• Nem védekezésként mondom, de a magyar társadalom öregedő, hiszen 3 millió nyugdíjas él itt. A Munkáspárt tükrözi ezeket a viszonyokat, valóban több az idősebb tagjaink között. Amit tudunk tenni, hogy nyissunk a fiatalabbak felé, jelöltjeink között a 45-55 év közöttiek vannak túlnyomó többségben. Ez a generáció, a Ratkó-gyerekek rosszul érzik magukat, például ha elveszítik a munkájukat, többé már nem tudnak elhelyezkedni. A fiatalabbak esetében pedig a problémás élethelyzetekre tudunk megoldást adni, például az oktatás ingyenessé tételével.