Népszabadság, 2000. január 17. Szerző: Kéri J. Tibor

Egyetértek azokkal a véleményekkel, hogy a politikai skála két szélső részén a MIÉP, illetve a Munkáspárt helyezkedik el. A Munkáspárt azonban – szemben a MIÉP-pel – nem tekinthető szélsőséges pártnak – nyilatkozta lapunknak Thürmer Gyula pártelnök. A Munkáspárt alkotmányos, demokratikus párt, beilleszkedik az európai politikai értékrendbe. Nem antiszemita, nem fajgyűlölő, nem cigányüldöző párt, nem kérdőjelezi meg a demokrácia normáit.

Kérdésünkre, kommunistának vallja-e ma magát a párt, az elnök azt mondta: jelenleg a helyüket keresik a változó világban. Programtervezetükben az a meghatározás áll: humanista, kommunista, baloldali szocialista párt a Munkáspárt. Humanista, mert mindenek fölé helyezi az embert. A politikának ugyanis elsősorban azt kell szolgálnia, hogy az emberek jobban éljenek. Úgy gondolják ugyanakkor, hogy a magyar társadalom gondjai nem oldhatók meg a kapitalista viszonyok között. A rendszerváltozás nem igazolta a tíz évvel ezelőtti várakozásokat. Az emberek nem jobban, hanem rosszabbul élnek, nem kerültünk közelebb, sőt, távolodtunk Európától. A pártelnök szerint Magyarország csak „szegény rokonként” kerülhet csak be az Európai Unióba. Úgy véli, az unió ma egy gyarmattartó közösség irányába fejlődik, nem pedig a független, egyenjogú nemzetek szövetségének irányába. Thürmer ugyanakkor elismeri, hogy a világot átalakító folyamatokkal szemben nem sokat tehetünk. A Munkáspárt álláspontja: lépjünk be az unióba, de úgy, hogy Magyarországon is biztosítsák azokat a szociális normákat, amelyek léteznek Európában.

Thürmer szerint hazánk NATO-csatlakozása is csalódást okozott a társadalomnak. Nem lett olcsóbb a hadsereg fenntartása, sőt a honvédelmi tárca idei költségvetési támogatása 43 százalékkal emelkedett. A honvédelem azért kap többet, hogy a repülőterek ki tudják szolgálni a NATO ideérkező gépeit, a magyar vasutak át tudják engedni a NATO katonai szerelvényeit. Thürmer szégyenteljesnek nevezte azt, ami most a fertőző agyhártyagyulladással kapcsolatban a laktanyákban folyik. „Ilyen feltételekkel nemhogy a NATO-ba, de egyetlen magára valamit is adó szervezetbe nem léphetne be hazánk.” Mindebből látszik, hogy nem a magyar katona, a magyar hadsereg kellett a NATO-nak, hanem döntő mértékben a magyar hadszíntér, amit fel lehet használni háborús célokra.

A pártelnök támogatja, hogy népszavazás erősítse meg uniós csatlakozásunkat. – De a sajtóban egyenjogú lehetőséget kapjanak azok is, akik nemcsak az előnyökről, hanem a hátrányokról is szólnak. A NATO-csatlakozás idején ez messze nem így volt – mondta.

Arra, hogy a legélesebb válság idején miért találkozott Miloseviccsel, akit már hazájában is a demokratikus átalakítás legnagyobb akadályozójának tartanak, azt felelte, a legnagyobb válság idején Orbán Viktor miniszterelnök Tudjman horvát elnökkel találkozott, akit a világ közvéleménye is diktátornak tartott. Orbán itthon azzal indokolta utólagosan hazánk NATO-csatlakozását, hogy országunkat támadás fenyegeti Jugoszlávia részéről. Megkérdezhette volna a jugoszláv vezetést, hogy valóban van-e ilyen szándéka. – Én megtettem, és a népi diplomácia eszközével feltettem ezt a kérdést Milosevicsnek. A válasz „nem” volt. Érdekes módon ez a hír csak néhány órát élt meg a médiában, minden előzetesen egyeztetett televíziós szereplésemet „technikai okok miatt” lemondták. Láthatóan valaki beindította a gépezetet: nem volt szabad megzavarni a NATO Jugoszlávia-ellenes propagandáját.

Kérdésünkre, minek tulajdonítja azt, hogy a MIÉP bejutott a parlamentbe, a Munkáspárt pedig nem, azt mondta: a MIÉP olyan eszközöket használt, amilyeneket a Munkáspárt soha nem fog. A Munkáspárt nem követ antiszemita, nacionalista politikát, nem követeli a határok megváltoztatását, a MIÉP viszont nem riad vissza ettől. Arra, hogy szerinte a társadalom mennyire fogékony erre a politikára, kifejtette: Budapesten a választók 8-10 százaléka a MIÉP-re szavazott, és sajnos az ország egyéb részein is van fogadókészség az antiszemita politikára, különben a párt nem került volna be a parlamentbe.

Thürmer szerint a jelenlegi kormánypártok is segítették a MIÉP parlamentbe kerülését. Csurkát úgy próbálták „leleplezni”, hogy mindennap engedték szerepelni a televízióban, a sajtóban. Ez hozzájárult ahhoz, hogy jobban megismerjék. – Ő szerepel a Népszabadság politikusi népszerűségi listáján, míg Thürmer Gyula nem – mondta. A Munkáspárt ezen változtatni szeretne, mert szerinte veszélyes az, hogy a MIÉP jelen van a parlamentben. Az pedig még veszélyesebb, hogy a kormánypártok lovat adnak a MIÉP alá. Azért teszik ezt, hogy vele mondassanak ki olyan dolgokat, amelyeket egy európai kormány nem mondhat ki. A kormány azért cselekszik így, hogy minden kényelmetlen ügyben számíthasson a MIÉP szavazataira. Sokkal előnyösebb lenne az MSZP-nek is, ha a baloldali politikai erők több pártban, több „szabad vegyértékkel” lennének jelen a parlamentben – hangoztatta Thürmer.

A közvélemény-kutatások szerint az MSZP nem lesz képes egyedül legyőzni a koalíciót, ha a következő választásokon újra összefog a jobboldal – figyelmeztetett a Munkáspárt elnöke. Thürmer szerint az elmúlt tíz év egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a baloldal a jobboldalról nem nyerhet szövetségest. Ezzel kapcsolatban hangoztatta: a Munkáspártnak az a feladata, hogy erősítse saját pozícióit.

– Ha az MSZP a korábbiaktól eltérően nem akadályozza a Munkáspárt parlamentbe kerülését, akkor sokat tehet egy baloldali blokk létrehozásáért – mondta. Példaként említette Franciaországot, ahol a szocialista és a kommunista párt együtt kormányoz, Olaszországban pedig kommunisták, szocialisták és más balközép, illetve jobbközép pártok fogtak össze az általuk fontosnak tartott célok érdekében.

Hazánk uniós csatlakozásának elviselhetővé tételéhez olyan szilárd alapokon nyugvó kormányzásra van szükség, amely a lehető legszélesebb választói akaratra támaszkodik. – Ezért a jövő azt kívánná, hogy az országnak olyan baloldali kormánya legyen, amelynek részesei lehetnek a Munkáspárt választói is. Mi nyitottak vagyunk – mondta.

Kérdésünkre, mit várnak Németh Miklós várható hazatérésétől, így felelt: „Jól ismerjük egymást egy tíz évvel ezelőtti állapotban. Az akkori állapotot el kell raktároznunk a memóriánkban, és a mai helyzetből kell kiindulnunk. Mi készek vagyunk a párbeszédre Németh Miklóssal és az MSZP más vezetőivel. Most az a kérdés, hogy ők készek-e erre.”