Az MSZMP tagjai sok magyar állampolgárral együtt vállalják a Kádár János nevével fémjelzett korszak fejlődését, az életkörülmények általános javulását, a létbiztonság megszilárdulását, a jövő akkori kiszámíthatóságát. Azonosulnak a korszak nemzetközi sikereivel, a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolat normalizálása, fejlesztése érdekében tett lépésekkel, az egyetemes emberi haladást, a népek közötti közeledést elősegítő tettekkel, amelyek - többszázmilliós költséggel járó nemzetpropaganda-központ nélkül is - Magyarország tekintélyének vitathatatlan növekedését eredményezték. Mindazokat, akik az elmúlt évtizedekben becsületesen, szorgalmasan alkottak, dolgoztak, s munkájukkal hozzájárultak az ország, az állampolgárok boldogulásához, az MSZMP nem elmarasztalással, hanem elismeréssel illeti. Napjainkban a választópolgárok tévedésbe ejtésével, a parlament többségének, de a lakosság kisebbségének képviseletében létrejött jobboldali kormányzat nem az ígéreteinek megtartásán, hanem a kíméletlen kapitalizmusnak a mindenáron való visszaállításán munkálkodik. A „békés átalakítás" jelszavával osztályháborút folytat a dolgozók ellen, fokozatosan felszámolja az általuk hosszú évek munkájával teremtett vívmányokat. A jelenlegi országgyűlés a burzsoá jogállamra jellemző módon osztálytörvényeket hoz, a kárpótlással és a privatizációval úgy tesz, mintha a kisemmizett polgárokat segítené, miközben a nép által negyven év alatt felhalmozott vagyont osztja szét a nemzet kisebbségének, az újburzsoázia kialakításának céljából.

Mi a teendőnk?

1. Az MSZMP távlati célja a munkásosztály, a magyar nép felemelkedését biztosító közösségi társadalomnak, a dolgozó nép demokráciájának a megteremtése; a politikai küzdelem békés keretei a többpártrendszer viszonyai között. Az MSZMP azon munkálkodik, hogy a dolgozó tömegek, a munkanélküliek, a nyugdíjasok megismerjék és felismerjék a politikai-gazdasági valóságot, s maguk döntsék el, hogy érdekeiket kik képviseljék a parlamentben. A Magyar Szocialista Munkáspárt az egyenjogúság elve alapján együttműködésre törekszik a baloldali pártokkal, szakszervezetekkel, mozgalmakkal és egyesületekkel, szorgalmazza a baloldali, demokratikus erők össze­fogását. Támogatja a polgári pártok, mozgalmak haladó irányba mutató, a jobboldali kormányzat működését elutasító törekvéseit, amelyek a munkanélküliség, a létbizonytalanság, az elszegényedés csökkentésére, a világnézeti, lelkiismereti és sajtószabadság érvényesítésére, a gyűlölet, a nacionalizmus, az antiszemitizmus megfékezésére irányulnak.

2. Gazdasági téren az MSZMP olyan, az embernek ember általi kizsákmányolásától mentes társadalomért száll síkra, amely az alapvető termelési eszközök meghatározó mértékű - sokszínű formát öltő - közösségi tulajdonára épül, s ugyanakkor lehetőséget biztosít a saját munkájukra alapozó vállalkozóknak, a kisiparosoknak, a kiskereskedőknek, a mezőgazdasági kistermelőknek is.

Jelenleg, a tőkés társadalmi-gazdasági rendszer restaurációjának közepette az MSZMP, más baloldali, demokratikus erőkkel együttműködésben, feladatának tekinti az állam szociális szerepének érvényesítéséért, a kizsákmányolás korlátozásáért folytatott harcot. Fellép a tulajdonviszonyok magántőkés átalakításának a megállításáért. A munkanélküliség felszámolásához elengedhetetlennek tartja a korszerű gazdaságszervezést, piacfeltárást, a hazai ipar és mezőgazdaság, benne a szövetkezetek működőképességének tudatos fenntartását, és ennek érdekében az előállított termékek itthoni versenyképességének törvényekkel is támogatott megőrzését.

3. Az oktatás, a kultúra, az egészségügy terén is szorgalmazza az MSZMP az elmúlt évtizedekben kivívott eredmények megtartását. Állást foglal az ingyenes, minden fiatal számára elérhető, tudományos szellemű oktatás, a lelkiismereti, világnézeti szabadság, az állam és az egyház következetes szétválasztása mellett. Kiáll azért, hogy az állam támogassa a tudományos kutatást, a kultúrát, a művészetet, a sportot, s tartsa fenn az állampolgári jogon igénybevehető ingyenes egészségügyi ellátást.

4. Külpolitikai téren az MSZMP azokkal tart, akik valamennyi országgal, különösen a szomszédokkal a kölcsönös tisztelet és barátság szellemében, békében kívánnak együttélni. Támogatja a kollektív biztonság és a katonai semlegesség elvét, a helsinki folyamat fejlesztését, amely a szocialista országok 1969-es javaslata alapján bontakozott ki. A szomszédos országokkal sem békés, sem erőszakos eszközökkel nem támaszt területi vagy határvitát. Támogatja a környező államokban élő magyarság jogos kisebbségi törekvéseit, nemzetiségük fennmaradását elősegítő mozgalmait, olyan módon, hogy e tevékenység a helsinki alapelvek szellemében értelmezett összekötő kapocs és ne ellenségeskedés forrása legyen.

Budapesten, 1993 novemberében

Az MSZMP Ügyvezető Testülete