Kedves Mária! Jól vagyok, s remélem, levelem téged is jó egészségben talál. Tegnap reggel tudtam meg, hogy Apró Klári holnap, hétfőn déltájban elindul Karlovy Varyba, így élve az alkalommal, vele szeretném elküldeni ezt a levelet, és az általad kért maceszt, valamint az új képeket.

Vilmát is felszólítottam – aki egyébként jól van, hogyha akar írni neked, írjon, elküldöm. Kiderült, hogy írni éppen úgy nem szeret, mint telefonálni. Most negyedórája mondta, hogy nem írt, mert „levelezni nem szokott”, „nincs arra alkalmas papír”, és így tovább. Egyébként állandóan érdeklődik, hogy vagy?

Az én életem az általad már ismert módon folyik elutazásod óta is. Néhány nap elment Szukarno[1] elnök itt-tartózkodásával kapcsolatos programmal. Látogatások, tárgyalások, fogadások és hasonlók. Ezzel kapcsolatban minden rendben, igen jól ment. Közben a mi üléseink maradtak.

Esténként vagy kétszer igen korán lefeküdtem, más estéken sok nyugodalmam nem volt. Mindenki igen szívélyes, és talán azt hiszik, hogy éhhalál fenyeget, mert sok a meghívás, és ott, a helyszínen a kínálás.

Már mondtam neked, hogy húsvétkor a Parti[2] és Barek[3] tartottak jól engem és Fock elvtársat. Egy este Sándoréknál voltam (pacalpörkölt). Marosán meghívott még húsvét vasárnap ebédre, ezt elhárítottam, egyenest megmondva, hogy én a hivatalos programom után az erdőbe. Így is lett. Vasárnap déli 12-kor léptem ki a Parlament kapuján fekete ruhában, és fél 3-kor már Gemencen voltam, a „Keselyűsnél”. E hét végén viszont nem mentem vidékre.

Szombaton Marosánéknál ebédeltünk. (Biszku, Sándor, Aczél házaspár és én.) Késő délután átmentünk Sándorral Aczélékhoz, és ott voltunk éjjel fél egyig. (Ez mind a György-nap címén.) Ma reggel 9-ig aludtam, délre kimentem Leányfalura[4]. Ott voltak Sándor, Tömpe, az Aczél házaspár, Nezválékil[5], Apró Klári. Sétáltunk, ebédeltünk, kártyáztunk; délután kimentünk a magyar–csehszlovák olimpiai csapatok mérközésére (2–1 a javunkra). Onnan jöttem haza. Most jut eszembe: Majorék is berobogtak Leányfalura, a Tamás eljött velünk a meccsre  is. Ott voltak Viktorék (hivatalból) és mások. A Basznovné üdvözöltet.

Én átadtam üdvözleteid, és neked is üdvözletét, jókívánságait küldi számos ismerős. Munkatársnőid is, akiket egyébként minden csütörtökön meglátogatok. Ott is rendben megy minden.

Úgyhogy ne nyugtalankodj, hanem kúráld magad, gyógyulj. Remélem, most, hogy egy hétig lesz hazai beszélgetőpartnered, jobban lesz türelmed.

A hét második felében – szombaton – hívlak telefonon. Sokszor csókollak: János