A Baráti Kör első, az alapító közgyűlés által megválasztott kilenctagú elnöksége:

Kárpáti Sándor, elnök;

Tuza István, ügyvezető alelnök;

Moravcsik Attila, gazdasági alelnök;

Puja Frigyes, társadalmi alelnök;

Márton Jánosné, titkár;

Demeter Sándor, az elnökség tagja;

Fórizs Józsefné, az elnökség tagja;

Kriskó Károly, az elnökség tagja;

Rausch Lajos, az elnökség tagja.

Két év múltán a tisztújító közgyűlés, elismerve a leköszönő tisztségviselők érdemeit, megválasztotta:

Bányász Rezsőt elnöknek;

Dr. Schubert Katalint gazdasági alelnöknek,

Morva Józsefet társadalmi alelnöknek;

Kárpáti Sándort az elnökség tagjának.

Üzenet Szolnokról • Emlékünnepség a 88. születési évfordulón

Tisztelt ünnepi gyűlés! Kedves barátaim!

Gál Jánosné vagyok, a Kádár János Baráti Kör szolnoki szervezetének elnöke és egyben alapító tagja. Szervezetünk 1999. október 13-án alakult 25 fő részvételével, az érdeklődés azonban ennél sokkal szélesebb körű volt, mivel alakuló ülésünkön más városból is fogadtunk vendéget, például Törökszentmiklósról.

A Baráti Körnek öttagú vezetősége van, és a tagok jelenlegi létszáma 60 fő. Alakulásunk után kerestük a kapcsolatot azokkal a szervezetekkel, akik szintén tisztelik Kádár János emlékét, így sikerült már a karácsonyi ünnepek idején a gyertyagyújtási ünnepségen közösen ünnepelni az Együtt Egymásért Nőszövetség tagjaival.

Az év elején a vezetőség elkészítette éves munkatervét, melyet a tagság egyhangúlag jóváhagyott. Minden hónap második hétfőjén tartjuk összejöveteleinket.

Január 10-én adtuk át a tagsági igazolványokat, meghívott vendégünk volt Fórizs Józsefné, a Baráti Kör országos elnökségének tagja.

Februárban felvettük a kapcsolatot a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségével. Ezen az összejövetelen Kiss Imre, a MEASZ megyei elnöke tartott előadást a szervezetük tevékenységéről, és méltatta Kádár János politikusi, emberi nagyságát.

Március 15-én a városi baloldali szervezetekkel közös koszorúzáson vettünk részt a Damjanich-szobornál. Ott hangzott el először, hogy a Kádár János Baráti Kör is koszorúz. Az emberek felkapták a fejüket, és halkan kérdezték: már ilyen szervezet is van? Akik a közelemben álltak, azoknak elmondtam: igen, van, és mindenkit szeretettel várunk, akik úgy érzik, hogy közöttünk a helyük. A Munkáspárt székházában dolgozunk, a Városmajor út 8. szám alatt. Terveink szerint nőnapi megemlékezést rendeztünk márciusban, meghívott vendégünk volt Kárpáti Sándor író, aki ismertette „Miért adtuk föl?” című kötetét. Utána kérdések hangzottak el, a kimerítő válaszok után többen megvásárolták a könyvet. A bensőséges köszöntő és a felszolgált fánk tovább emelte a rendezvény színvonalát.

Az volt a tapasztalatunk, hogy nemcsak a kör tagjai, hanem az érdeklődők és szimpatizánsok is szívesen vesznek részt a rendezvényeinken.

Április 4-én, felszabadulásunk évfordulóján a Munkáspárttal és a velünk kapcsolatot tartó szervezetekkel együtt megkoszorúztuk a szovjet katonák emlékművét, és megemlékeztünk a második világháború magyar áldozatairól. Áprilisi összejövetelünk alkalmával Molnár Sándor nyugdíjas gimnáziumi igazgató tartott ünnepi megemlékezést.

Május elején a megyei szakszervezet szervezésében megkoszorúztuk a famunkások tiszteletére állított emlékművet.

Május 12-én megemlékeztünk Kádár János születésének 88. évfordulójáról. Azután a Győzelem napjára emlékeztünk.

A közelmúltban az anyák napja alkalmából köszöntöttük az édesanyákat. A jó hangulatú ünnepség színvonalát emelte a közreműködő unokák énekes, verses köszöntője és egy szimpatizáns által előadott szép vers. A megvendégelés után az édesanyáknak átnyújtott virág felejthetetlenné tette ezt a napot. Az örömet tovább fokozták a jó magyar nóták és a tombolahúzás.

Összegezve rövid féléves munkánkat, úgy érezzük, hogy fáradozásunk nem volt hiábavaló. Hiszen a Kádár János nevével fémjelzett korszakot senki nem tudja az emberek emlékezetéből kitörölni. Ahogyan szaporodik az elkeseredett, kisemmizett emberek száma, úgy növekszik Kádár János tisztelete és megbecsülése az emberek szívében.

Sokan véljük, hogy a biztonságos, derűs életünket neki köszönhettük. Ezért sokan áldják még az emlékét is. Ez ad erőt ahhoz, hogy terjesszük és hirdessük a Kádár János által vezetett szocialista rendszer igazát és emberközpontúságát.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

Mélységesen egyetértek az önök céljaival

KJBK elnöksége, Budapest. Tisztelt elnökség!

Elnézésüket kérem, ha levelemmel alkalmatlankodnék. Fábián Péter vagyok, 1968-ban születtem Budapesten, a XV. Kerületben lakom. Szeretném, ha tájékoztatnának eddigi kétéves munkájukról, további céljaikról. A magam részéről mélységesen egyetértek az Önök által 1997-ben meghatározott célkitűzésekkel, az alapításkor elhangzott állásfoglalással. Sok személyes ismerősöm és barátom részéről biztosíthatom a T. Elnökséget szolidaritásunkról. Sokan gondolják és gondolom ugyanúgy: tarthatatlan, hogy történelmünknek egy ilyen meghatározó és fontos számunkra (és az ország lakosságának nagy százaléka számára) feltétlenül pozitív államférfi - s ma már történelmi személyiség- emlékét eltiporják, az általa fémjelzett korszak eredményes évtizedeinek sikereit eltorzítják, szellemi hagyatékát nem kellőképpen ápolják, ahelyett, hogy példát vennének róla némely mai politikusaink, sajnálatosan állami vezetőink!

Nem szeretnék belekavarodni a politizálásba, de e téma és az Ő munkásságának, életének érintése kapcsán ez sajnos szinte elkerülhetetlen. Én fiatalnak érzem magam, idén lettem harmincegy éves. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, mivel a szocializmusban (1986-ban) kezdtem dolgozni, tudom, mivel tartozom a hazámnak és a népemnek és századunk egyik legkiemelkedőbb vezetője emlékének. Gyermekkoromban egyszer vagy kétszer volt szerencsém találkozni Kádár Jánossal, és bennem úgy maradt meg mint népének, mindannyiunknak kedves "Jani bácsija", nem pedig, mint az elnyomó állam megtestesítője! Magam is munkáscsaládból származom, apám, nagyapám is egyszerű dolgozó emberek voltak.

Bízom benne, hogy hamarosan, mint Baráti Körük új tagját üdvözölhetnek. Köszönöm türelmüket és várom mielőbbi válaszukat.

Budapest, 1999. június hó 10-én.

Tisztelettel Fábián Péter, az Önök és Kádár János őszinte híve

(Azóta Fábián Péter tevékeny tagja a Baráti Kör rákospalotai szervezetének.)

Megalakult a Kádár János Kör kazincbarcikai csoportja

Megjelent: Kazincbarcikai Közélet regionális magazin, Helyi Tükör, 1999. november 30. Szerző: Takács István.

November 22-én délután az egész napos havazás ellenére mintegy negyvenen vettek részt a Béke Moziban a Kádár János Baráti Kör helyi csoportjának alakuló ülésén.

A rendezvény a Szabadon Szárnyaló Írók és Rímfaragók Társasága kedves műsorával kezdődött, majd az előkészítésben résztvevő Back István ismertette, hogy a Kör országos, a pártoktól független, más baloldali szervezetekkel együttműködő társadalmi tömörülés, amelyet 1997 májusában Budapesten Kádár János születésének 85. évfordulójakor hoztak létre.

A Kör célja, hogy arról az emberről és a nevével fémjelzett korszakról, amelyben az emberek milliói békében, biztonságban éltek és dolgoztak, a régebbi és a felnövekvő nemzedék mindenféle torzítástól mentes képet kapjon. Ezért a Kör tagjai azon fáradoznak, hogy megóvják és ápolják Kádár János emlékét, emberi értékeit, gondozzák és közreadják politikusi és eszmei hagyatékát. A Baráti Kör mindenkit szívesen lát soraiban, aki egyetért céljaival, és kész azokért dolgozni.

A hozzászólások után a résztvevők közfelkiáltással a helyi szervezet elnökévé takács István nyugalmazott tanácselnököt, alelnökké Tóth Csaba postatisztet és Nagy Lászlót, az erőmű nyugdíjasát választották meg.

A Kör tagjainak soron következő összejövetelén, kb. január-februárban, a harmincöt alapító tag – és aki a közeljövőben még belép – megkapja a tagsági könyvet. A program a jövő évi helyi feladatok között előirányozza júliusban, Kádár János halálának 11. évfordulója alkalmából megemlékezés megtartását, és a budapesti megemlékezésen való részvételt. Klubszerű összejöveteleket is tervez a vezetőség. Amikor ennek programja, helye és időpontja kialakul, tájékoztatni fogjuk róla a lakosságot. Addig is, aki tagja kíván lenni a Körnek, kedden és csütörtökön 15 és 17 óra között belépési szándékával keresse fel a Munkáspárt, Rákóczi tér 6. földszint 5. szám alatti irodáját.

Felhívás vetélkedőre „Mit tudok Kádár Jánosról és a Kádár-korszakról?”

A Kádár János Baráti Kör kazincbarcikai szervezete „Mit tudok Kádár Jánosról és a Kádár-korszakról?” címmel vetélkedőt hirdet 8. osztályos általános iskolai tanulók részére.

A vetélkedő célja: hazánk ezeréves történelme egyik kiemelkedő személyisége életének, munkásságának és a nevéhez fűződő kornak torzításmentes megismerése.

A vetélkedő tervezett ideje: 2000. május utolsó vagy június első napjainak egyike.

A vetélkedő helye: Kazincbarcika.

A benevezés határideje: 2000. május 15.

Benevezni lehet egyénileg vagy háromfős csapattal személyesen minden kedden 3 és 5 óra között a Munkáspárt kazincbarcikai irodájában (Rákóczi tér 6. fszt. 5.), vagy ugyanezen a címen levélben, vagy a jelzett időben a 06-48/320-740-es telefonon.

A résztvevők (benevezettek) a benevezéskor vagy közvetlen utána a felkészülés céljából megkapják a vetélkedő feladatait és kérdéseit.

Minden résztvevő jutalmat kap, a legjobbak díjazásban részesülnek.

Kazincbarcika, 2000. április

A Kádár János Baráti Kör kazincbarcikai szervezetének vezetősége

A „Mit tudok Kádár Jánosról és a Kádár-korszakról?” című vetélkedő kérdései

1. Mely időszakot tartjuk a Kádár-korszaknak?

1945–1988

1956–1988

1962–1989

Egy jó válasz lehetséges, amely aláhúzandó. Adható pontszám: 1.

2. Mi volt Kádár János korábbi neve?

Kármán János; Kerekes János; Csermanek János; Kárász János.

Egy jó válasz lehetséges, amely aláhúzandó. Adható pontszám: 1.

3. Milyen párt- és állami tisztségeket töltött be Kádár János?

4. Milyen nevezetes személyekkel találkozott és tárgyalt Kádár János?

5. Mikor, milyen alkalmakkor tett látogatást Kádár János Kazincbarcikán?

6. Mely idézetek származnak Kádár Jánostól?

Nyílt levél az általános iskolák igazgatóihoz és történelemtanáraihoz

Tisztelt tanárnők és tanár urak!

Bizonyára önök is olvasták már azt a felhívást, amely a Közélet regionális magazinban és az Északmagyarország c. napilapban jelent meg.

A felhívásban a Kádár János Baráti Kör kazincbarcikai szervezetének vezetősége vetélkedőre hívja a nyolcadik osztályos tanulókat.

A szándék akár dicsérendő is lehetne, de ami megdöbbentő, az a jelentkezés helyszíne (a Munkáspárt kazincbarcikai irodája) és célja, jelesül: „Kádár János hazánk ezeréves történelme egyik kiemelkedő személyisége életének, munkásságának és a nevéhez fűződő kornak torzításmentes megismerése”.

Valóban, Kádár János abból a szempontból tényleg kiemelkedő személyiség, hogy a magyar történelemben még a rettegett Haynau uralma alatt sem hoztak és hajtottak végre annyi halálos ítéletet, zártak börtönbe tízezreket, vertek, kínoztak halálra annyi ártatlan embert, mint a Kádár János vezette kormány idején.

Csak az ő uralma idején fordulhatott elő, hogy az államellenes tevékenységért elítélt kiskorú Mansfeld Péterre kimondták a halálos ítéletet, és megvárták, míg a gyerek elérte a 18. évét, és bitófára küldték.

A torzításmentes megismerés, feltételezzük, nem a mártír miniszterelnököt eláruló, az ’56-os forradalmat szovjet tankokkal vérbe fojtó Kádár Jánosról fog szólni, aki belügyminiszter volt, amikor Rajk Lászlót és társait kivégezték.

Nem arról a Kádár Jánosról, aki 1989-ben a legutolsó központi bizottsági ülésen már elborult elmével, a lelkiismeret-furdalás szörnyű terhe alatt motyogott Nagy Imréről és saját cselekedetei rettenetes súlyáról.

A felhívás jogilag nem kifogásolható.

Mélységesen elítélendő azonban erkölcsileg, mert egyetlen párt sem engedheti meg, hogy 13-14 éves gyerekeket ily módon próbáljon meg felhasználni saját politikai céljai érdekében.

A történelem tárgyilagos megismertetése, a történelmet tanító tanárok, és nem egy bukott diktatúrához kapcsolódó szervezet feladata. Ezért kérünk minden, tanítványai iránt felelősséget érző iskolaigazgatót és tanárt, ne engedjen teret ennek a felhívásnak, akadályozzuk meg együtt, hogy a Kádár János Baráti Kör kazincbarcikai vezetősége a politika játékszerévé tegye gyermekeinket!

Bánóczi Zoltán, a Fidesz-MPP kazincbarcikai szervezetének elnöke

Béres László, az SZDSZ kazincbarcikai szervezetének elnöke

Csík László, a KDNP kazincbarcikai szervezetének elnöke

Dobóczi Sándor, az FKGP kazincbarcikai szervezetének elnöke

Gonda Ferencné, az MDF kazincbarcikai szervezetének elnöke

Nagy Imre, az MDNP kazincbarcikai szervezetének elnöke

Kimár Sándor, a MIÉP kazincbarcikai szervezetének elnöke

Megjegyzés a hét párt Nyílt leveléhez

Az érintettség okán és jogán néhány megjegyzést szeretnénk fűzni ahhoz a Nyílt levélhez, amely a Kazincbarcikai Közélet 2000. április 27-i számában jelent meg.

A levél aláírói a Kádár János Baráti Kör helyi szervezetének vetélkedőre szóló felhívását jogilag nem, de erkölcsileg kifogásolják, mivel „egyetlen párt sem engedheti meg, hogy 13-14 éves gyerekeket ily módon próbáljon felhasználni saját politikai céljai érdekében”. Annak, hogy a jelentkezés helyszínéül a Munkáspárt irodájának címét adtuk meg, az az egyszerű oka, hogy a havi 20 forintos tagdíjból nem tudunk irodát fenntartani. (Egyébként, ha a levelet aláíró pártok vezetői lehetővé teszik, az ő irodájukat is szívesen használnánk.) Azt az állítást, hogy 13-14 éves gyerekeket politikai céljaink érdekében kívánjuk felhasználni, visszautasítjuk. A vetélkedővel egyetlen célunk, hogy azok, akik koruknál fogva nem rendelkeznek ismeretekkel és tapasztalatokkal a Kádár-rendszerről, valós ismeretekhez jussanak a hazánk történelmében jelentős szerepet játszó személyről és a nevéhez fűződő korszakról. Ezt azért tartjuk szükségesnek, mert ma a média révén róla és a korszakról csak negatívumokat ismerhetnek meg az emberek, akárcsak a Nyílt levélből.

A levélírók azt helyesen tételezik fel, hogy mi nem azt a Kádár Jánost akarjuk megismertetni, akit ők a levélben bemutatnak. A vetélkedő arról a Kádár Jánosról szólna, akinek vezetésével hazánk a ’60-as, de még a ’70-es évek nagy részében is fejlődött, és számos értékes alkotással gazdagodott országunk, s arról a korról, amikor hazánkban mindenkinek volt létbiztonságot nyújtó munkája, s amikor a fiatalok még egyetemeken is ingyenesen tanulhattak, s végzésük után biztos egzisztenciát jelentő munkahelyek várták őket, és nem volt elérhetetlen cél a családalapításhoz szükséges lakás, a gyógykezeléshez a betegellátás, az üdülés stb. Azt a Kádár Jánost szeretnénk megismertetni, akinek vezetésével hazánk tekintélyt vívott ki az egész világon. Ez kifejeződött például abban is, hogy a Szent Koronát még abban az időben kaptuk vissza, de abban is, hogy olyan neves személyek, mint II. János Pál pápa, Margaret Thatcher angol miniszterelnök, Willy Brandt és Helmut Schmidt német, Bruno Kreisky osztrák kancellár is fogadta, és egyenrangú partnerként tárgyalt Kádár Jánossal. Valószínűleg mindezek ismeretében sorolta egy több mint harmincezer főre kiterjedő közvélemény-kutatás olyan nagyságok közé Kádár Jánost, mint Szent István és Széchenyi István, míg egy másik felmérésben több mint 80 % vallotta, hogy a Kádár-rendszerben jobban élt, mint a rendszerváltás óta eltelt években. Lehet, hogy ez nem tetszik a Nyílt levél íróinak, s attól tartanak, hogy a valósághű megismerés azok számát fogja növelni, akik a személy és a kor pozitívumait és negatívumait egyaránt mérlegelve reálisan ítélkeznek.

Végül köszönetet mondunk a levélíróknak azért, hogy levelük révén ismertebbé tették szervezetünket, amely az országos média által bizony nincs elkényeztetve.

A Kádár János Baráti Kör kazincbarcikai szervezetének tagjai

***

A közszolgálati rádió Vasárnapi Újság című műsora tízperces interjút sugárzott a politikai vitát kiváltó vetélkedő előkészületeiről, megszólaltatta a Kádár János Baráti Kör kazincbarcikai elnökét, a Munkáspárt helyi vezetőjét és az egyik iskola igazgatóját. A televízió Napkelte című adásában Bánó András beszélgetett Takács Istvánnal a jobboldali pártok tiltakozásának körülményeiről.

Az országgyűlésben Csapody Miklós MDF-es képviselő az azonnali kérdések órájában azt kérdezte az oktatási minisztertől, hogy a millennium évében hogyan történhetett meg a szóban forgó esemény. A 2000. május 23-án elhangzott azonnali kérdés szövege, illetve az arra adott válasz:

DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Tisztelt Államtitkár Úr! A Kádár János Baráti Kör kazincbarcikai szervezete "Mit tudok Kádár Jánosról és a Kádár-korszakról?" címmel országos vetélkedőt hirdet az általános iskolák nyolcadik osztályosai számára. Tessék, itt van! (Felmutatja, majd idéz belőle.) "A vetélkedő célja hazánk ezeréves történelme egyik kiemelkedő személyisége életének, munkásságának és a nevéhez fűződő kornak torzításmentes megismerése. Jelentkezés a Munkáspárt helyi irodájában."

Lám, Szaddám Huszein és Milosevics barátja, az Orbán Viktor miniszterelnök urat úgymond kubikus cigányhoz hasonlító és sarlóját, kalapácsát visszakövetelő - mindent vissza! - Thürmer Gyula Munkáspártja most már nemcsak meghamisítani, de tanítani is akarja a történelmet. Mert ugye, mi lesz a gyermekekkel, ha Kádár nélkül nőnek fel majd?! Nem tudom, hogy Amerikában nyilvános fajüldöző tanfolyamok indulhatnának, mondjuk, "torzításmentesen az apartheidről" címmel; Németországban a Hitler Adolf baráti kör tarthatna végre hiteles holokausztismertetést; de még oroszhonból sincsen hírünk arról, hogy Gulág-nosztalgiatúrát szervezne a Sztálin József emléktársaság "őszintén a kommunizmus építéséről" címmel. (Derültség.) És most a Kádár János Baráti Kör elkezd nevelni.

Kérdezem ezért, hogyan lehetséges ez. Betiltottuk az önkényuralmi jelképeket, akkor hogyan lehet ma, a millennium évében magát az önkényuralmat népszerűsíteni gyermekeknek? Milyen törvények, milyen szabályok, milyen rendeletek teszik azt lehetővé, hogy a harmadik évezred küszöbére visszakússzon egy sötét árny, amelyről azt hittük, hogy rég a múlté?

Figyelemmel várom válaszát. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)

DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdéséről először az jutott eszembe, hogy van egy magyar mondás: madarat tolláról, ember barátjáról. Nos, madarat tolláról, pártot vetélkedőjéről lehet ezek szerint megismerni. Remélem, hogy ez a vetélkedő, aminek a felhívását itt képviselő úr bemutatta, érdektelenségbe fullad, és talán ez a legnagyobb nyilvánosság, amit itt most képviselő úr adott ennek a vetélkedőnek... Magam erről a felhívásról nem hallottam, azt hiszem, az a jó, hogy nem hallottam róla, és remélem, hogy kevesen hallanak róla. Ugyanis én magam nem szeretném, ha ebben az országban Kádár János életéről vetélkedőt hirdetnének meg az iskolák számára.

Azt gondolom, hogy mindaddig, amíg nem törvénybe ütközően hirdetnek meg egy ilyen vetélkedőt, amíg nem rajzoltatnak vörös csillagot a gyerekekkel az iskolában, addig sajnos nincs a kezünkben olyan eszköz, amellyel egy ilyen vetélkedőt megakadályozhatnánk. Még egyszer elmondom, rendkívül szomorú, hogy ez így van, remélem, hogy a vetélkedő érdektelenségbe fullad.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Az azonnali kérdésre adott képviselői viszontválasz, illetve az arra adott viszontválasz szövege:

DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm, államtitkár úr. Szomorú, hogy nincs eszköz a kezünkben az ilyesmi ellen, ugyanis a résztvevők a felkészülés céljából - írja a felhívás - megkapják a vetélkedő feladatait, kérdéseit; nyilván azért, hogy torzításmentesen felelhessenek. De azt nem hiszem, hogy kötelező irodalom volna például a Rajk-per története, benne a Rajk Lászlót tőrbe csaló, kihallgató és hamis tanúzásra rávevő Kádár Jánossal vagy Gosztonyi Péter, Kahler Frigyes és a többiek munkái, pedig Rainer M. János idézi Kádártól: "Nagy Imréék a régi klasszikus horthysta ellenforradalmárokkal egyenlő elbánást érdemelnek, körmenetben bíróság elé állítani, halálra ítélni és kivégezni." Nagyon csodálkozom azon, hogy a tárca széttárja a karját, és azt mondja, amit sejtettem, hogy ez ellen nincs mit tenni: amíg nem rajzolnak vörös csillagot, addig hadd tanítsák Kádár Jánost.

Köszönöm. (Taps az MDF és a MIÉP soraiban.)

DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár: Képviselő úr, abban egyetértünk, sajnos, hogy Kádár János része történelmünknek. Tiltani azonban nehéz, s azt gondolom egyébként, hogy egy tiltással éppen az ellenkező hatást váltanánk ki. Olyan törvényeket kell megfogalmazni, hogy az önkényuralom, a fajüldözés jelképei, személyiségei ne lehessenek népszerűsíthetők. Jelenleg nem látom, hogy ezen konkrét vetélkedőre történő fölhívás milyen jogszabályba ütközik. Mihelyst megvizsgáljuk, hogy ez milyen jogszabályba ütközik, ha ez jogszabályba ütközik, akkor a megfelelő eljárást kezdeményezni fogjuk.

Köszönöm.

A Kádár János Baráti Kör eddig megalakult, öntevékeny területi szervezetei

Budakalász • elnök: Szikszai Pál

Csepel • elnök: Rausch Lajos

Kazincbarcika • elnök: Takács István

Kiskundorozsma • elnök: Cserfalvi Ibolya

Miskolc • elnök: Zsargó József

Nyíregyháza • elnök: dr. Horváth Endre

Orosháza • elnök: Németh József

Pápa • elnök: ifj. Kerecsényi Zoltán

Rákospalota • elnök: Kastély Sándorné

Szolnok • elnök: Gál Jánosné

Tiszabő • elnök: dr. Barta János

Törökszentmiklós • elnök: Berecz Bálint

Sajtószemle

A tv2 nyári műsorában Kádár János halálának 10. évfordulója kapcsán tartott telefonos közvélemény-kutatásban láthattuk, hogy a több mint negyvenezer telefonáló állampolgár 82–18 arányban jobban élt a kádári szocializmus „puha diktatúrának” elkeresztelt népi demokráciájában, mint a jelenlegi, piacgazdaságnak nevezett, kőkemény diktatórikus polgári demokráciában.

A félrevezető, mocskolódó, erőszakosan végrehajtott, összeesküvéses rendszerváltás tizedik évében elérkezett az ideje annak – kihasználva a tv2 által kezdeményezett civil kontrollt –, hogy az oly nagy tudású politológusok, gazdasági és kulturális vezetők, közgazdász szakemberek minden területen összehasonlítsák a kádári szocializmus eredményeit, hiányosságait a nemzetközi összeesküvéses értelmiségi rendszerváltás következtében minden áron bevezetett, a többségi népet elnyomó kapitalista rendszer eddigi 10 éves eredményeivel, hiányosságaival. (Munkásjövő, 1999. december)

***

Harmincegyezer szavazat – levélben, telefonon, interneten, s a finisben, ahol 20-20 történelmi, illetve kortárs személyiség közül már csak egyetlenegyre lehetett szavazni, s amelyen 18 ezren vettek részt, nem tekinthető – divatos szóval – „reprezentatív felmérésnek”, még kevésbé népszavazásnak. Jelzésnek azonban igen. Hangulatot, közérzetet, közízlést jelez.

És Kádár János áll a szavazatok alapján a harmadik helyen! Pedig a rövid életrajz, amelyet fényképe mellé tördeltek, minden, csak nem hízelgő. A 18 soros rövidke életrajzban mindössze két jelző szerepel: „kommunista” és „illegális”. És mégis, Kádár a befutó harmadik. Több mint két évtizeddel ezelőtt egy amerikai hetilap azt írta, hogy ha Magyarországon „szabad választásokat” tartanának, Kádár akkor is győzne. S ezen a szavazáson a telefonálók és a levélírók alighanem magukra, akkori életükre szavaztak. Némi nosztalgiával, persze, de nem alap nélkül. (A Szabadság, 2000. január 7.)

***

Elkészült az első közvélemény-kutatási gyorsjelentés arról, hogy a magyar állampolgárok milyennek látják saját hazájukat. A felmérést a Miniszterelnöki Hivatal országimázsközpontjának megbízásából a Gallup Intézet végezte január 14. és 19. között. Az intézet 1206 véletlenszerűen kiválasztott polgárt kérdezett meg az országgal és a magyarságképpel kapcsolatos véleményekről és sztereotípiákról. A megkérdezettek reprezentálták a 18 év feletti magyarságot nem, korcsoport és iskolai végzettség szerint.

A felmérés azt mutatja, hogy a magyarok kétharmada azt vallja: Mátyás király, Szent István és Kádár János a három legfényesebb magyar történelmi korszak meghatározó történelmi személyisége. Az utolsó tíz évet a lakosság negyede sorolta a kimagaslóan jó vagy jó időszakok közé.

1867 óta csak a Kádár korát tekintik „kimagaslóan jó korszaknak”, amúgy az elmúlt százhúsz év minden markáns időszakának megítélése sokkal rosszabb, mint a korábbi történeti koroké. (Népszabadság, 20000. január 27.)