Bánó András: Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Munkáspárt új és egyben régi elnöke. Tizenhat év egyetlen párt élén. Nem sok ez egy kicsit?

Thürmer Gyula: Egyetlen párt élén ez nagyon jó. Az lenne rossz, ha változatlan volna, de én itt maradtam.

Bánó: Csak a nevet váltogatta.

Thürmer: A helyzet változott, és a helyzethez alkalmazkodik a Munkáspárt is.

Bánó: Ön miért ragaszkodik a székéhez tizenhat év után?

Thürmer: Nem a székemhez ragaszkodom, én ezt… a párthoz ragaszkodom, és azt gondolom, hogy ahogy haladunk előre az időben, úgy egyre inkább nagyobb szükség van a Munkáspártra.

Bánó: Na de hát a választások eredményei pont az ellenkezőjét bizonyítják…

Thürmer: A választások…

Bánó: Hogy az embereknek elegük van a Munkáspártból.

Thürmer: Nem. A választások nem ezt bizonyítják…

Bánó: (közbeszól): Hát hogyha még egy százalékot is alig…

Thürmer: … a választások, az egy sajátos játékszabályban működnek. Ugye eleve hogy ha az a játékszabály, hogy csak bizonyos pártok juthatnak be a Parlamentbe…

Bánó (közbeszól): Mi az, hogy csak bizonyos pártok?

Thürmer: Hát például csak azok, amelyek az öt százalék fölött vannak. Ez egy olyan diszkriminatív szabály…

Bánó: Tizenhat éve ez lojális szabály, nem?

Thürmer: Ez egy akkor is diszkriminatív szabály, és egyáltalán nem így van az európai országok jelentős részében. Mi viszont azt látjuk, hogy lehet, hogy ma még a magyar munkás nem szavaz a Munkáspártra, de becsül bennünket. És egyre inkább becsül bennünket, mert azt látja, hogy tizenhat év óta ez a párt ugyanazt mondja. Kiáll mellette.

Bánó: Ne de pontosan az a helyzet, hogy nem becsüli magukat, hát egyre… egyre több magyar munkás fordul el önöktől. Hát volt olyan idő, amikor a Munkáspárt szerzett négy egész valahányszáz százalékot, akkor majdnem bejutottak. Most meg, mondom, már az állami támogatástól is elesnek.

Thürmer: Abban igaza van, hogy korábban négy százalékot kaptunk, ma pedig kevesebbet, de ezt kaptuk ugye a kilencvenes évek elején. Akkor még más volt Magyarország. Volt például téeszparasztság. Ma már nincs téeszparasztság, amelyik ránk szavazna…

Bánó (közbevág): Na de ki akadályozta meg önöket, hogy megszólítsák azokat a parasztokat, akik ma már nem a téeszben vannak?

Thürmer: Hát pontosan ezt fogjuk most tenni…

Bánó (közbevág): De most, tizenhat év után jön rá arra…

Thürmer (közbevág): Ne vicceljen. Hát az emberek ….

Bánó (folytatja): … hogy meg kell szólítani ezeket?

Thürmer: … nem, nem. Az emberek apránként jönnek rá arra, hogy sem az MSZP, sem a Fidesz nem szolgálja az ő érdekét. Rájön arra, hogy én szegény vagyok, csóró vagyok, a rendszerváltás áldozata vagyok…

Bánó (közbeszól): Na de hát akkor erre már tavasszal is rájött volna, nem? Thürmer úr.

Thürmer: Mi erre rájöttünk már évek óta…

Bánó (közbevág): Ön. De a parasztok rájöttek volna tavasszal is.

Thürmer: Nem, az emberek fokozatosan… Ez olyan, mint a gyereknek…

Bánó (közbevág): Tavasz óta most ébredtek rá?

Thürmer (folytatja): Otthon a gyerekének azt mondja, hogy gyerek, ne játssz a tűzzel. Kétszer-háromszor meggyújtja a gyufát, mindaddig, amíg konkrét élettapasztalata nincs.

Bánó (közbevág): Most van az a pillanat? Tehát tavasz óta…

Thürmer (közbevág): Jön.

Bánó (folytatja): … most jött el a pillanat, hogy most majd a Munkáspártra…

Thürmer (közbeszól): Hát nézze meg…

Bánó (folytatja) … fog szavazni a magyar parasztság?

Thürmer: Nézze meg. A mai magyar kapitalizmus súlyos válságba került. Hát ugye ami ma van. A patikus kimegy az utcára, mert félti a saját létét. Félti azokkal szemben, akik a multik…

Bánó (közbevág): Nem a saját létét félti, a saját üzleti érdekeit félti.

Thürmer: Így van. A magyar kis- és középvállalkozó…

Bánó (közbevág): Na de hát pluralizmus van ebben az országban, másnak is lehet jó biznisze, nemcsak a patikusnak.

Thürmer: Az nagyon helyes lenne, csak ma arról van szó, hogy a multinacionális érdekeket képviselő kormány szépen agyonveri a kis- és középvállalkozóként megjelenő magyar patikust, és orvost…

Bánó: De miért verné? Csak a lázcsillapítókat lehet majd venni benzinkutaknál, antibiotikumot továbbra sem lehet.

Thürmer: Ha liberalizálni lehet a gyógyszerek eladását, és bárki nyithat patikát, ez azt jelenti, hogy a multik a nagy hátterükkel tönkre fogják tenni a kis magyar…

Bánó: De az emberek meg jobban járnak. Nem? Bárhova mehetnek patikába. Hatszor annyi patikába mehetnek, mint eddig…

Thürmer: Hosszú távon az emberek nem járnak jól. Nézze meg akár a nagy bevásárlóközpontok példáján is…

Bánó: Tele vannak a nagy bevásárlóközpontok.

Thürmer: Így van. Eleinte nagyon olcsó minden, aztán utána egyrészt kezd romlani a minőség, kettő pedig, növekednek az árak.

Bánó: Na de tudja, mi a helyzet: ha romlik a minőség, én nem megyek többet abba a bevásárlóközpontba. Megyek a másikba.

Thürmer: Igen, csak előbb-utóbb véget ér, mert van három-négy, ez egy csalóka…

Bánó: Hogyhogy három-négy? Egyre több van.

Thürmer: Ez egy csalóka… csalóka… Persze hogy a Tescóba elmehet a város minden kivezető útjánál.

Bánó: Máshova is elmehetek a város minden kivezető útjánál. Elmondom ezeket a cégeket…

Thürmer: Így van. El lehet oda menni, és azt fogja tapasztalni, hogy itt is átverik, meg ott is átverik, emelik az árakat…

Bánó: De akkor miért mennek annyian oda, ahol mindenkit átvernek?

Thürmer: Hát hova menjen a szerencsétlen?

Bánó: Akárhova. Üzletekbe… közben kiürült a Rákóczi út, például a Kossuth Lajos utca…

Thürmer: Bánó úr. Járt már közértben a Belvárosban? Hát nincsenek közértek, mint a mi fiatalabb korunkban. Nincsen. Mert egyszerűen…

Bánó: Nem közértnek hívják, másnak hívják.

Thürmer: Így van. De nincsenek boltok, nincsenek boltok. Egyszerűen eltűnt a kis élelmiszerbolt, ahova az ember normálisan be tud menni.

Bánó: Hát van azért egy kis élelmiszerbolt, árusítóhálózat, most szintén nem mondom a nevét…

Thürmer: Így van.

Bánó: … tehát azért vannak ilyenek. Nem állja meg a maga helyét.

Thürmer: Én önnek azt mondom, hogy… és a Munkáspárt hamarosan ezt teszi, hogy a magyar kis- és középvállalkozóért is föllépjen. Miközben mi küzdünk a magyar munkásért, aki kezd rájönni arra, hogy igen. Hiába dolgozok a multinál, az én munkahelyem (szótagolja) nem biz-tos.

Bánó: Az rendben van, csak én azt akarom kérdezni, hát ön mégis a külügyben dolgozott, a külügyi területen dolgozott. Egy nagyon durva kérdést teszek föl, de ne sértődjön meg…

Thürmer (közbeszól): Na. Nem. Dehogyis. Hát…

Bánó: Nincs más megélhetési forrása, csak az, hogy ön a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke? Hát ha én tizenhat éven keresztül megbuknék, akkor biztos, hogy a tizenhetedik évben már nem jelöltetném magam.

Thürmer: Hát nézze, önnek nem is nagyon ajánlotta senki, hogy legyen a Munkáspárt elnöke.

Bánó: Nem. Nem. Csak mondom, hogy ha én egy pártelnök lennék – hálistennek, hogy nem vagyok az. Tizenhat év…

Thürmer: Nem úgy éljük meg. Higgye el…

Bánó: … elvesztettem az összes lehetőséget, tizenhat év alatt, hogy bekerüljek a Parlamentbe, mint fő célt. A tizenhetedik évben azt mondom, hogy jöjjön a következő…

Thürmer: De nem, ön rosszul látja…

Bánó: … ember, az alelnököm.

Thürmer: A Munkáspárt nem úgy éli meg, hogy megbuktunk. Egyáltalán nem buktunk meg.

Bánó: De hát hogy létezik, hogy nem buktak meg?

Thürmer (közbeszól): Hát ne, hát egy olyan…

Bánó (folytatja): Hát megbuktak. Szétszakadt a pártjuk.

Thürmer: Dehogyis. Egy olyan meccset játszunk…

Bánó: Elment a pártnak a fele...

Thürmer: … ahol nem mi határozzuk meg a szabályokat. A Munkáspártnak nem ment el a fele, a Munkáspárt nagy része… és most kezdünk újra…

Bánó: Hát elmentek a Munkáspártból, nem? Vajnai Attila vezetésével egy jó nagy rész…

Thürmer: Egy jó része ennek elment. Hát tudja, ez úgy van, hogy ilyenkor lehet tudni, hogy kire számíthatunk. Lesz egy új párt…

Bánó: Lassan elfogynak, mint a Haydn Béke-szimfóniájában a zenészek meg a zenekar, nem?

Thürmer: Maga már nem lesz itt, amikor én még itt leszek, mint a Munkáspárt elnöke. Ezt… most merek önnel fogadni. Négy év alatt megváltoztatjuk a Munkáspártot.

Bánó: Ország nyilvánossága előtt…

Thürmer: Erős párt lesz, higgye el.

Bánó: … megtette ezt a kijelentését, majd meglátjuk, de elképzelhető, hogy igaza van, de most azt mondja meg… most azt mondja, hogy négy év alatt erős lesz a Munkáspárt? És ha nem? Én most fogadok önnel, hogy négy év múlva sem jutnak be a Parlamentbe. Ön is ajánlott egy fogadást, én is ajánlok.

Thürmer: Tizenhat éven keresztül…

Bánó: Négy év múlva sem jutnak be a Parlamentbe.

Thürmer: Tizenhat éven keresztül alig jöttek a fiatalok. Ma egy olyan központi bizottsága van a pártnak, ahol ötven év az átlagéletkor, a vezetésünkben két harminc év körüli van. Megjelentek a fiatalok, és most már nem egy-kettő kivételes, hanem mint jelenség. És ez óriási dolog. Ebben az antikommunista állapotban…

Bánó: Két darab harmincévesre olyan nagyon büszke?

Thürmer: Egy héttagú vezetésben. Ne vicceljen. De az ötven tagúból meg van húsz. Azért ezek nagyon nagy dolgok. Óriási dolog. Az országban azért van saját erőből…

Bánó: És akkor ezek a fiatalok miért nem akarnak generációváltást? Miért nem mondják azt, hogy vezesse egy fiatal a Munkáspártot?

Thürmer: Hát dehogynem akarnak. Hát tudja, mennyivel fiatalodott a Központi Bizottság? Tíz évvel. Hatvan év volt az átlagéletkor, most meg ötven.

Bánó: De én most az ön pozíciójára gondolok.

Thürmer: A fiatalok elfogadnak engem, én elfogadom a fiatalokat, és azt gondolom, hogy ketten tudunk csinálni. Azért Thürmer Gyula még ötvenhárom évével nem öreg ember…

Bánó: Én nem mondom azt, hogy öreg, csak azt gondolom, hogy egy párt, amelyik tizenhat év óta nem tud bekerülni a Parlamentbe – lehet, hogy kéne egy vérfrissítés a legfelsőbb vezetésében.

Thürmer: Nem Thürmer Gyulán múlik. Ha rajtam múlana, az nagyon jó lenne, de sajnos nem így van. Azok állítják ezeket a szabályokat, akik bent vannak a Parlamentben, és azt hiszik, hogy a Parlament úri klub, és nem engednek be oda senkit.

Bánó: No nézze, hogy ha arról… ha arról beszélünk…

Thürmer: Ma a pénz dönti el. A média dönti el. A média…

Bánó: 90-ben az MSZP-nek hány százaléka volt?

Thürmer: Az MSZP akkor is benne volt az úri klubban. Benne volt.

Bánó: Mi az, hogy benne volt az úri klubban?

Thürmer: Benne volt.

Bánó: Hát tíz alatt volt a százalékuk.

Thürmer: Hát ne vicceljen. Rendben van…

Bánó: Nem a 90-es választáson. És hova jutottak.

Thürmer: A rendszerváltás arról szólt… és utána a nagyok, az MSZP, az MDF-nek a megállapodása, hogy véletlenül se kerüljenek be kis pártok, és ne kerüljenek be radikális pártok. Ne kerüljön be olyan párt, amely nem az…

Bánó: (közbeszól): Mégis bekerült a MIÉP, mindenféle ármánykodás, idézőjelbe tett ármánykodás ellenére.

Thürmer: Na. De… de ki is esett.

Bánó: Hát ami a MIÉP-nek sikerült, miért nem sikerült a Munkáspártnak?

Thürmer: … és ami a legrosszabb, hogy…

Bánó: … utána estek ki. De maguk egyszer sem tudtak bekerülni.

Thürmer: Persze. Mert az MSZP állandóan kitolt bennünket. De nem ez a dolog lényege. A dolog lényege az, hogy ma Magyarországon tulajdonképpen csak két párt van a Parlamentben. És ez nem jó senkinek sem…

Bánó: Mi az, hogy két párt van a parlamentben?

Thürmer: Hát ne vicceljen már. Az MSZP ott van, meg ott van a Fidesz. Az összes többi az szatellitpárt mellette…

Bánó: Az MDF hogy lenne szatellitpárt?

Thürmer: Jaj, ne vicc… kezit csókolom. Hát nézze már, hát a…

Bánó: Hova nézzek?

Thürmer: Hát a Dávid Ibolya semmi mást nem csinál, mint azt lesi, hogy mit mondanak neki az MSZP-ből, és szépen követi az MSZP politikáját…

Bánó: Majd mindjárt jön Herényi Károly frakcióvezető…

Thürmer: … kérdezze meg nyugodtan…

Bánó: … majd megkérdezem erről a véleményét…

Thürmer: … nyugodtan. Itt volt a polgármesterválasztás. Ha a Katonát nem indítják, és nem szerencsétlenkednek vele, akkor ma a Demszky nem főpolgármester. Ezek nyilvánvaló dolgok. El kellett venni ennyi szavazatot.

Bánó: Honnan?

Thürmer: A Munkáspárt viszont járja a saját útját.

Bánó: De hát a Katona Kálmán egy önálló egyéniség. Hát miért nem… Az MDF meg egy önálló párt. Hát miért ne indíthattak volna? Önök miért indították Székely Pétert?

Thürmer: Természetesen…

Bánó: Önök miért indították Székely Pétert?

Thürmer: Azért, mert egy elvileg más… egy generációjában olyan fiatalt indítottunk, aki 32 éves, és semmi köze a rendszerváltás disznóságaihoz. Semmi köze ezekhez a pártokhoz, akik ma a parlamentben vannak.

Bánó: Katona Kálmánnak az a baja, hogy ő már élt akkor, amikor volt a rendszerváltás?

Thürmer: Nem az életkor… ő is részt vett a rendszerváltás disznóságaiban.

Bánó: A Katona Kálmán?

Thürmer: A Katona Kálmán.

Bánó: Hát miért, milyen disznóságot csinált a Katona Kálmán?

Thürmer: A Székely Péter, és egyáltalán a Munkáspárt fiataljai és a Munkáspárt ezt az újat testesíti meg.

Bánó: Mondja már meg, milyen disznóságot csinált Katona Kálmán a rendszerváltásban?

Thürmer: A rendszerváltás önmagában a legnagyobb disznóság, amit el lehetett a magyar nép ellen követni. És ezt az emberek értik. Ebből van a nyomor, ebből van a korrupció…

Bánó: Tehát akkor az lenne a jó, ha még mindig a kádárizmus lenne ebben az országban.

Thürmer: Én azt szeretnék, egy olyan országban élni, ahol lenne mindenkinek munkája, és a gyerekem úgy tanulhatna, hogy ne kelljen érte fizetni.

Bánó: Ha ez a vélemény, akkor azért hadd olvassam fel, amit Aczél Endre ma írt a kommentárjában a Népszabadságban. A cél és frazeológiaőrző Thürmer-párt ugyanis a nap minden órájában Kádár Jánosra hivatkozik, annak „örökösévé” nyilvánítja magát, annak arcképét teszi ki kongresszusi logói közé. Ebből elvileg olyasminek kéne következnie, hogy a kádárista nosztalgiának legalább egy darabkája viszasugárzik rá. De nem. Amilyen exponenciális mértékben emelkedik az érdeklődés a kádári életmű irodalma iránt, ugyanolyan mértékben süllyed a Thürmer-párt társadalmi elfogadottsága.

Thürmer: Bennünket a klasszikusok érdekelnek, az említett szerző úr az nem az. Mi valóban kitettük 17 éve…

Bánó: … a maga nevében…

Thürmer (folytatja): … Marxot, Engelst, Lenint, és mellé Kádár Jánost. A Munkáspárt egy új pártot épít, a régi építőmesterek jól bevált receptjei alapján. Harcolni fogunk a kapitalizmus ellen, ahogy tette Marx és Engels, fegyelmezett párt leszünk, ahogy tette Lenin, és megőrizzük a magyar munkásmozgalom, a magyar nép értékeit, amelyeket Kádár János idején hoztak létre.

Bánó: Kíváncsian várom, hogyan lesz erre a magyar nép…

Thürmer: Négy év múlva találkozunk.