Aczél Endre: Vendégem Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, jó reggelt kívánok.

Thürmer Gyula: Jó reggelt kívánok.

Aczél Endre: Újabb fejezetnek tekinthető a névváltozás? Mármint az, hogy a Munkáspárt Magyar Kommunista Párt néven fog szerepelni a jövőben.

Thürmer Gyula: Eldöntöttük, végigvisszük. Október végén, úgy tűnik, hogy a Munkáspárt neve új lesz: Magyar Kommunista Munkáspárt.

Aczél Endre: Nem állhatom meg, hogy meg ne kérdezzem, mert ön is tisztában van vele. Hát éppenséggel a kommunista név fölvétele nem örvend különösebb népszerűségnek a mai Európában. Ön is tudja, ha az Európai Unió újonnan csatlakozott országait vesszük szemügyre: Csehországban van Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja, talán az egyetlen, amelyik konzekvensen, sőt büszkén vállalja ezt a nevet, de mások nem.

Thürmer Gyula: Hát nézze, mondhatnánk azt, hogy azért kell kitalálni a kommunista nevet, hogy a tőkés mamának este legyen mivel riogatnia a rosszul viselkedő tőkés kisgyereket, de hát nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy mi szeretnénk megmutatni a választóknak: mi olyat ajánlunk a választásokon, amit egyetlen nagy párt sem ajánl. Se a Fidesz, se az MSZP. A kommunista név ezt fejezi ki. Senkivel nem keverhetnek minket össze.

Aczél Endre: Tudja, azt mondta nekem valaki, hogy még Kádár is óvatosabb volt ’56 végén, ugye amikor Magyar Szocialista Munkáspártra keresztelte át a Magyar Dolgozók Pártját, tehát hogy mondjam…

Thürmer Gyula: Biztos okosan cselekedett, de hát ma 2005-öt írnak, jövőre meg 2006 lesz. Mi ebben a helyzetben úgy gondoljuk, hogy ez erősíti a pártot, és világos üzenet a társadalomnak. Hogy mi mást akarunk. Mi nem nyugszunk bele abba, hogy a tőke uralkodjon Magyarország felett.

Aczél Endre: Efelől semmi kétség, hogy a kommunista jelző, a kommunista név, az világos üzenetet hordoz. Habár nem vagyok róla meggyőződve, hogy egy ifjabb generáció könnyen dekódolni tudja, hogy ez mit is jelent…

Thürmer Gyula: … hát dehogynem. Hát épp az ifjú generáció tudja ezt megérteni, mert neki nincs munkája, a pályakezdők többsége munkanélküli, neki kell fizetnie az egyetemért, ő kínlódik a kettős szintű érettségi problémáival…

Aczél Endre: De ettől függetlenül igaz lehet…

Thürmer Gyula: Pontosan tudja…

Aczél Endre: … hadd kérdezzem a politikáról, hiszen én itten lényeges változást látok, nemcsak a név változásában, hanem abban is, hogy önök bejelentették, ön személy szerint is, hogy úgy tervezik, hogy a múlthoz képest egyedül indulnak természetesen a választáson, de nem fogják a második fordulóban átszavazásra biztatni a híveiket, magyarán akkor is megvonják a támogatásukat a Magyar Szocialista Párttól, ha történetesen ez a támogatás…

Thürmer Gyula: Mi a Fidesztől is, természetesen egyik pártot sem támogatjuk…

Aczél Endre: Jó, de… Minthogy önök a baloldalon vannak, azért a múltban az volt a szokás, nem, hogy a Munkáspárt tagjai a Magyar Szocialista Pártra adták le a szavazataikat.

Thürmer Gyula: Igen. Ez a kérdése jogos, de hát megváltozott az idő. Mi úgy érezzük, hogy 16 év után, ami eltelt a rendszerváltás után, az emberek most már választani akarnak. És nagyon sok olyan ember van, aki sem a Fideszt nem akarja, sem a Munkáspártot.

Aczél Endre: De hát mit fog a munkáspárti szavazó a második fordulóban tenni? Nem megy el szavazni?

Thürmer Gyula: Mi a lényeg? Most nem a második forduló a lényeg. A leglényegesebb dolog az, hogy a munkás ott legyen a parlamentben. Most kérdezze meg. Orbán Viktor többet beszél a munkásról, mint a tőkésről. Hát természetesen a Munkáspárt a hiteles párt, amely a munkást, a kisembert tudja képviselni a parlamentben. Vagy mondok mást. Mindegyik párt arról beszél, hogy legyünk ilyen tisztességesek, olyan becsületesek. Hát ki lehetne a tisztességesség és a becsületesség jobb megtestesítője a parlamentben, mint a Munkáspárt, amelyik nem volt benne a hatalomban, és következésképpen nem volt benne egyetlenegy piszkos ügyben sem.

Aczél Endre: Reális körülmények között a Munkáspártnak nem nagyon jósolnak sok esélyt a parlamentbe való bejutásra…

Thürmer Gyula: Messze van még a választás. Én úgy érzem, hogy sportnyelven szólva, ma bennünk van az öt százalék, és mindent megteszünk azért, hogy el is érjük. Nézze, olyan új helyzet van…

Aczél Endre: De inkább lefelé mutat a tendencia, ha az egymást követő választásokat nézzük. Hát 2002-ben már csak alig több mint két százalékot szereztek, nem?

Thürmer Gyula: 2002-ben egész más helyzet volt. 2002-ben… most más… most mi a probléma? Most tessék megnézni: ma Magyarországon az állam, aminek az lenne a feladata, hogy a közösséget szolgálja, igazából nem tud működni. Nézze meg a pesti utakat, vagy nézze meg a legfrissebb híreket: az állam képtelen a Molra ráerőltetni az akaratát. A világon mindenütt, a környékünkön olcsóbb a benzin, a Mol pedig ezt nem hajlandó megtenni. Hát kell egy olyan párt, ami ezt meg tudja tenni. A polgári demokráciáért fogjunk össze.

Aczél Endre: Jó. Thürmer úr, őszintén kívánom önnek, hogy rá tudja erőltetni a Molra az akaratát, bár a vállalkozás sikere felől vannak bizonyos kétségeim…

Thürmer Gyula: Ha mi ott leszünk, akkor higgye el.

Aczél Endre: Mindenesetre köszönöm, hogy befáradt hozzánk.