A Heti Világgazdaság Voks ’94 című különszáma (megjelent: 1994. április) a Pártregiszter című részben a Magyarországon 1994-ben bejegyzett mintegy 150 párt alapadatait foglalták össze. A Magyarországi Szocialista Munkáspártról a következőket írták:

A kádárista állampárt nevét a Munkáspárt 1993-as átkeresztelkedése után is megőrizni kívánó keményvonalas marxista-leninista szervezet. 1993. augusztus 2-án jegyezték be Budapesten. Értékelése szerint 1990 óta a kormány a „békés átalakítás” jelszavával osztályháborút folytat a dolgozók ellen. A vörös csillag betiltása miatt korábbi szimbólumát az MSZMP ötágú fehér csillagra változtatta. A „harmadik generációs MSZMP” 1993. június 19-én a rákospalotai párthelyiségben tartott újjáalakuló aktívaértekezletet 58 küldött részvételével. A párt élén hétfős intézőbizottság (Fazekas László titkár, Fórizs József és Csaba Elemér titkárhelyettes, Egedi Sándor, Hirschler Tamás, Homonnai András, Tuza István) és 15 fős ügyvezető testület áll.

***

A Heti Világgazdaság Voks ’98 című különszáma (megjelent: 1998. április) a Pártregiszter című részben azt a 32 pártot ismerteti, amely regisztráltatta magát az 1998. évi parlamenti választásra. A Magyarországi Szocialista Munkáspártról a következőket írták:

Ortodox kommunista párt. 1993-ban alapították, amikor az egykori állampárt nevét 1989-ben felvevő Thürmer-féle MSZMP Munkáspártra keresztelte át magát. A kádárista konzervatívok egy csoportját tömörítő, mintegy 500 fős párt a szocializmus felépítését tekinti célnak. A privatizációellenes, „tömbönkívüliséget” követelő MSZMP a nemzetközi kommunista munkásmozgalom részének tekinti magát. Jelképét, az ötágú vörös csillagot annak önkényuralmi jelképpé minősítése után 1993-ban fehérre cserélte fel. A párt 1994-ben nem tudott képviselőjelöltet állítani, s az önkormányzatokba sem jutott be[1]. A tagok önkéntes felajánlásaiból fenntartott szervezetet Fazekas László titkár képviseli, helyettesei Csaba Elemér és Hirschler Tamás. Rajtuk kívül az intézőbizottság tagja még Egedi Sándor és „a pártsajtó vezetője”, Tuza István. Belső lapjuk: Az MSZMP tájékoztatója. Országos kiadványuk a Munkásjövő, a fővárosi XV. kerületben Palotai Munkás címmel adnak ki helyi újságot.

***

A HETI VILÁGGAZDASÁG 2002. évi március 29-i száma (XXIV. évf., 13. sz.) Szivárványhatás címmel (a 64-70. oldalakon) azt a harminckilenc pártot mutatja be, amelyek az országgyűlési választásokra készülnek. A Magyar Szocialista Munkáspártról a következőket írja:

Ortodox (marxista-leninista) kommunista párt. 1993-ban alapították, miután a kádárista állampárt nevét 1989-ben felvett Thürmer-féle MSZMP Munkáspártra keresztelte át. A „jelenlegi tőkés kizsákmányolás áldozatainak” képviseletét vállalja fel. Taglétszáma 300-400 fő, 6 helyi szervezettel rendelkezik (3 a fővárosban, 3 vidéken). Egyetlen pártirodája a budapesti XV. kerületben található, ahol a párt egyik vezetője, Csaba Elemér 1990 óta önkormányzati képviselő. Az MSZMP lapja, a Munkásjövő megjelentetése jelenleg szünetel – szerepét a havonta 2500 példányban kiadott Palotai Munkás vette át. Az MSZMP országos titkára Fazekas László, titkárhelyettesek: Csaba Elemér, Hirschler Tamás.”

A célok elvi megfogalmazását illetően a többi pártról a lap legfeljebb annyit közöl, hogy például az Új Baloldal (elnök: Szűrös Mátyás) „szociáldemokrata elveket valló” párt.