37/10. Kádár János Kádár Jánosnénak, Moszkva, 1955. február 2.
2007.01.22. 13:44
Kedves Mária! Kívánom, hogy levelem jó egészségben találjon.
Írtam neked megérkezésemet követő két napon belül egy levelezőlapot, majd egy levelet. Remélem, megkaptad őket. Így nem ismétlem meg, amit abban írtam.
Kedves Mária! Kívánom, hogy levelem jó egészségben találjon.
Írtam neked megérkezésemet követő két napon belül egy levelezőlapot, majd egy levelet. Remélem, megkaptad őket. Így nem ismétlem meg, amit abban írtam. Most sincs semmi különös újság, de holnap – pontosabban ma – éjszaka el fogunk utazni Moszkvából, és addig már nem lesz időm, hát felhasználtam most az alkalmat, hogy írjak neked. Sorjában fogom venni a dolgokat.
Január 20-án délben egy órakor érkeztünk Moszkvába, és az itteni programunkat pontosan végrehajtva szerdán, február 3-án éjfél felé fogunk elindulni hálókocsin Vorosilovgrádba. A vorosilovgrádi területen lesz a további, szintén kb. 2 hétig tartó programunk, azután, kb. február 15-16 körül megyünk haza Kijevből.
Ha Vorosilovgrádba megérkeztünk, írni fogok neked.
Most, itteni idő szerint kb. éjjeli 2 óra van. Ebből kb. kiszámolhatod, hogy mióta eljöttem Budapestről, még egyszer sem sikerült kialudnom magamat. A programunk is – időben – nagyon szoros. Délben éppen csak hazarohanunk ebédelni, már megyünk is a délutáni programra. Alvásról, de még egy félórára szóló ledűlésről sem lehet szó. Este rendszerint kultúrprogram van, úgyhogy fél 12–éjfél körül vacsorázunk. És minden éjjel 1–fél 2 van, mire lefekszem, vagy több is – ébresztő pedig a program szerint reggel 7– fél 9 között. Töredelmesen bevallom, hogy mikor néha lefekhetnék, már éjjel fél 1-kor, még akkor sem fekszem le, hanem kártyázni szoktam egyet-egyet. Már teljesen rászoktam erre a bagolyéletre.
Egészségileg a következőképpen nézünk ki: a delegáció fele – engem is beleértve – alaposan náthás és köhög. Tegnap voltam orvosi vizsgálaton – közönséges megfázás, egyébként kutyabajom. Most vettem be egy fél liter forralt tejet, egy deci konyakkal. Ez a népi gyógymód. Ezenkívül szippantottam valami fehér, nátha elleni port is, amit úgy kell az orrba szippantani, mint hajdan a tubákot. Ez az orvosok gyógyszere. A kettő együtt majd rendbeszed. A meghűlést egyébként egymás ugratására használjuk fel. A Kovácsot és néhány társát én ugrattam napokig. Most ők ugratnak engem, egy-két társammal. Ugyanis mire én megkaptam, ők kezdtek kimászni belőle. A megfázásnak pedig, hiszed, vagy nem – nem a hideg, hanem a meleg időjárás az oka. Nem is tudom, hány fok lehet itt, de mindennap déltájban olvad, és a leghidegebb sem lehet mínusz 2-3 foknál több. Most ehhez add hozzá, hogy egy éjjel-nappal fűtött szállodában lakom, fűtött helyiségekben tartózkodom, meleg alsóruha van rajtam stb. Ha ötöt lépek az utcán, az ajtótól a kocsiig – megfázom, és tüsszögök, de így van ezzel most mindenki itt, még a bennszülött moszkvaiak is. Szinte mindenki várja, hogy legyen már egy-két fokkal hidegebb, és szűnjön meg a nátha.
Egyébként a munkán kívül gazdag kultúrprogramunk van, amit majd el fogok mesélni neked.
Vásároltam egy sor ajándékot – neked is fogok hozni valamit – nem tudom, jó-e, nem-e, majd elválik.
Remélem, otthon minden rendben van, és te is jól vagy. Írtam lapot a Pistáéknak és Feriéknek is, nem tudom, megkapták-e? Remélem, mindnyájan egészségesek. Add át nekik üdvözletem.
Vigyázz magadra, és várjál. Te nagyon hiányzol nekem. Látod, mi nem unhatjuk meg egymást. A nagy dolgok után is, hol te nem voltál otthon, hol meg én utazom el. Ez persze-persze nem rossz. Mégis szeretnék már itthon lenni. Az út fele körülbelül már eltelt. Azonkívül itt mindig sokat lehet tanulni, és úgy gondolom, hogy a mi itteni utunk hasznos lesz a párt számára. És ez nagyon fontos dolog. Sokszor csókollak a viszontlátásig: János
|