Vajda János országos alelnök: A jelszó jó, csak még nagyon sokat kell azért küzdenünk. Kedves barátaim, most egy nagyon kedves asszonyt, Kiss Lászlónét szólítom a mikrofonhoz, ő a mi pártunk Bács-Kiskun megyei elnöke, egy nyugdíjas, okos pedagógus asszony, a vidék hangján szólal meg minden bizonnyal a mai nap.

Kiss Lászlóné: Tisztelt megjelentek! Vidékről jöttem, Bács-Kiskun megyéből. Azt is mondhatnám, hogy Tiborc panaszát szeretném közvetíteni itt, az Országház tövében. Tudják, hogy Katona József Kecskeméten született. A mi megyénkben. Ebben a megyében sokáig zömmel mezőgazdaságból éltek meg az emberek. És ma is élnének, ha hagynák őket. A rendszerváltás előtt itt jól működő téeszek, állami gazdaságok voltak. Ezek a szocialista típusú téeszek megszűntek, és velük együtt nagyon sok munkalehetőség. Felszereléseiket, gépeiket kiárusították potom pénzért. Helyüket a gazdák vették át, akiket úgy is lehetne nevezni, hogy mezőgazdasági vállalkozók.

De a gazdák sorsa sem könnyű. A többségük minimális segítséget, vagy semmit sem kap az államtól. Nincs megszervezve a felvásárlási rendszer, és nincs piac. A keletit megszüntették, Nyugat pedig nem enged be minket. Még az olyan hungarikumokat sem fogadják el, mint a jó magyar borok, vagy a mangalica. Csak piacnak kellettünk. Mi vegyük meg az ő áruikat, a szemetüket. A nemzeti jövedelemből annyira kevés támogatás jut nálunk a mezőgazdaságra, hogy esélyük sincs a magyar gazdáknak versenyezni az EU-s gazdákkal, akik jóval több segítséget kapnak hazájukban. És maradna még hátra az EU-s támogatás. Amiből megint csak kevés gazda részesül, mivel igen szigorú feltételeknek kell megfelelni. A felvásárlók, feldolgozók két-három hónapig, vagy még hosszabb ideig nem fizetik ki a leszállított terméket.

Közben a termelést folytatni kell. Méghozzá megfelelő időben: például ősszel, tavasszal vetni, szántani kell. Az állatoknak minden nap kell enni adni. Meg kell venni a trágyát, vetőmagot, növényvédő szert. Állattartásnál fajtiszta törzsállományt, vakcinát, vitaminokat, s nem utolsósorban fizetni kell az alkalmazottakat. A versenyben állandóan fejleszteni is kell. Mindezeket csak hitelből tudják megteremteni. Aztán vagy nem tudják eladni a termékeiket, vagy csak nagyon kevés pénzért. Ugyanis itt vannak a külföldi üzletláncok, amelyek olcsóbban adják, tudják adni áruikat. A mi termelőink ez alá az ár alá már nem tudnak menni, mert az önköltségük sem térül meg. Ezért tüntettek áruik megsemmisítésével a nyáron a dinnyések, a meggyesek, útlezárással az almások.

Most ősszel a burgonya felvásárlási ára tíz forint. Sokan bennhagyják a földben. A bank pedig követel és árverez. Sok emberi tragédia zajlik vidéken. Többen lettek már öngyilkosok a csőd miatt. És a gazdák mellett az alkalmazottak is elveszítik nem túl kevés bérüket. Nem túl sok bérüket. Több családban egyetlen eltartó a férj, vagy a feleség. Ha annak az egynek megszűnik a munkahelye, az egész család segélyre szorul, ami arra elég, hogy ne haljanak éhen. Aztán uzsorások karmai közé kerülnek, ahonnan nincs menekvés. Sok a parlagon hagyott föld. Terjed a vaddohány, a parlagfű.

Most, hogy közeleg a tél, ismét sok az illegális fakivágás. Lopják a fát, pusztítják a környezetet. A tolvajok közt sok az üzletelő, hasznot húzó. Ezt természetesen büntetni kell. De mit tegyen a munkanélküli, hogy pici gyermeke, öreg szülei ne fagyjanak meg, főzni tudjanak? Mire elég 40 ezer forint segély? Már majd koldulni sem szabad, megbüntetik az erőszakos koldulást.

A külföldi tőke munkahelyeket teremtett nálunk. Vannak baromfi-, nyúlfeldolgozó üzemek, sőt Kecskeméten majd autógyár is épül. Csak azt nem tudom, hogyan fogja eladni termékeit, amikor a már működő Audi is korlátozza termelését, mert csökkent a kereslet. Azt viszont tudom, hogy a külföldi tőkések a magyar munkást hosszú munkaidőben, kevés bérért foglalkoztatják.

Egyelőre a kecskeméti lakosság örül. Jó, hogy lesz munka, de a gyerekeik majd felnőnek úgy, hogy anyjuk-apjuk csak az ágyban látja őket. Hol marad a szülői nevelés?

Dübörög a gazdaság, sok a munkanélküli, nő az infláció. Iskolák, vasútvonalak szűntek meg. Kórházakat átszerveztek, betegágyakat csökkentettek. Ezek az intézkedések még súlyosabban érintik a vidéket, mint a fővárost vagy a nagyvárosokat. Ugyanis vidéken nagyok a távolságok, és kevés az infrastruktúra. Ha még ezt is csökkentik, katasztrofális helyzet alakul ki. És ez is van. Kevés az orvos, és a mentősök a rossz szervezés miatt nem tudnak 15 percen belül a beteghez érni. Ugyanis a riasztást Kecskemét kapja, és onnan irányítják a többi mentőállomást.

Dübörög a gazdaság. A középosztály is egyre lejjebb süllyed. Aki teheti, külföldre megy, ahol cselédként is jobban él, mint itthon, diplomával. Menjenek! - mondta Gyurcsány Ferenc.

A minap a televízióban Hankiss Elemér, a rendszerváltók egyik ideológusa fejtegette a televízióban, hogy egy szép napon eltűnik Magyarország a térképről, mert annyira szegények és jelentéktelenek vagyunk. Egy másik okos elemző szerint 2010-re csak ötmillióan leszünk itthon, mert sokan külföldre mennek, az életkor is csökken, gyerek pedig kevés születik. Belenyugszunk ebbe? Nem. Elég volt! Nem hagyjuk, hogy olyan emberek kezében legyen az ország kormánya, akik saját zsebükre dolgoznak, nem becsületesek, s nem hazafiak. Ismét, mint annyiszor a történelem során, a népnek kell megmentenie a hazát. Juttassuk be a dolgozók pártját, a Magyar Kommunista Munkáspártot a Parlamentbe.