Orosz József: A Kínpadon Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, jó reggelt kívánok.

Thürmer Gyula: Jó reggelt kívánok.

Orosz: Hódmezővásárhelyen, ugye, ha jól olvasom, egyebek közt…

Thürmer: Nem tudom…

Orosz: … hiszen ott beszélt arról, hogy egyebek között, hogy nemzeti párt vagyunk, és nemet mondunk a forradalomra. Ki mond igent a forradalomra? Milyen forradalomról van szó egyáltalán?

Thürmer: Hát akkor biztos nem egy beszédet olvastunk, mert amit én mondtam, abban valóban van, hogy a Munkáspárt nemzeti párt, és március 15-én ezt el is kell hogy mondja. Tehát mi a mai világban küzdünk a magyar kis- és középvállalkozó érdekeiért a multikkal szemben. Küzdünk az EU-elnyomással szemben a magyar külpolitikai érdekekért, tehát nemzeti párt vagyunk, mint ahogy Kossuth, Petőfi, Táncsics és sokan mások is nemzeti érdekeket…

Orosz: … én azt olvasom, hogy önt idézik: „Magyarországon nincs forradalmi helyzet, nemet mondunk a forradalomra, az a dolgunk, hogy megállítsuk azt a néppusztító politikát” ésatöbbi, ésatöbbi, ami az országban folyik. Ezért kérdezem, hogy ki beszél forradalomról?

Thürmer: Ez igaz, hogy Magyarországon nincs forradalmi helyzet, és az is igaz, hogy ezt én mondtam, meg az is igaz, hogy nem március 15-én, hanem március 21-én. Március 21-e lévén a Tanácsköztársaság évfordulója. S hát ha körbenéz, Magyarországon a kormány úgy-ahogy, de hát azért eligazgatja ezt az országot, és hát az emberek se sztrájkolnak, nincsenek tömegtüntetések, bár mindenki rohadtul elégedetlen azzal, ami van. De nincs forradalmi helyzet. Ami viszont szerintünk a tennivalónk, hogy kórházakat ne engedjük bezárni, iskolákat ne engedjük eladni, próbáljuk a vizitdíjat visszacsináltatni, és egy kicsit normálisabb életet teremteni mindannyiunk számára.

Orosz: A másik beszéd volt ugye a hódmezővásárhelyi…

Thürmer: Így van. Sok beszédet mond a Munkáspárt, hogyne.…

Orosz: Szóval azért… és ott ugye szintén az egészségügyi intézményekkel, többek között a kórházbezárásokkal kapcsolatban is beszélt, de azért érdekes… és ezt a beszédét végigolvasva, a hódmezővásárhelyit, a helyszín aztán különösen érdekes, mert nem sokkal ön előtt az ottani kórház igazgató-főorvosa, talán csak főorvosa… talán emlékszik rá, az ottani felszólalásán úgyszintén a kórház mellett szervezett demonstráción fogalmazott úgy, hogy akik ugye csinálják, Molnár Lajosék, az egészségügyi reformot, hogy annyi börtön kellene, hogy a kezükön a műanyag bilincs is elrothadjon.

Thürmer: Hódmezővásárhely lehet, hogy ezért is fontos, de számunkra nem ezért volt érdekes. Kossuth Lajos ezen a helyen mondta el 1848-ban híres beszédét, és innen indult el arra a toborzókörútra, amely aztán a szabadságharc győzelméhez hozzájárult. S mi úgy gondoltuk, hogy…

Orosz: Csak azért kérdezem, hogy ön szerint egy ilyen hangütés – hiszen az egészségügyi reformról lehet különböző vehemenciával szembeszállni, vagy ugyanezen a nagygyűlésen volt, ahol ugye bitófát ácsoltak, és tartották föl.

Thürmer: Nézze, Hódmezővásárhelyen nemcsak beszédet mondtam, hanem elmentem a kórházba is. Abba a kórházba, amely az 1800-as évek eleje óta ott van, és most az a veszély fenyegeti, hogy be fogják zárni. Én azt mondom, hogy szégyenszemre. Én nem voltam ott azon a nagygyűlésen, mint a hódmezővásárhelyi lakosok. Mert nehogy azt higgye, hogy egyedül a polgámester tüntetett. Tizenötezer ember ott volt. Azok az emberek, akik a gyerekeiket ebbe a kórházba viszik, és holnaptól kezdve vihetik Békéscsabára, Budapestre, meg a jóisten tudja, hogy hova.

Orosz: Én csak azt gondolom, hogy…

Thürmer: Meg lehet őket érteni.

Orosz: Persze. Persze. Szó nincs… csak azt gondolom, hogy nyilvánvalóan vehemencia és vehemencia között óriási különbség van.

Thürmer: Hát nézze, ha a Munkáspárt ott lenne a parlamentben, akkor mi nemet mondanánk ezekre a törvényekre. Ha én lennék az egészségügyi miniszter vagy netán a miniszterelnök, akkor eszembe se jutna ilyen népellenes törvényeket keresztülerőltetni a parlamenten, és utána ráerőszakolni tízmillió emberre. De mivel nem én vagyok sajnos a miniszterelnök, ezért mi egyet tudunk tenni, hogy elmondjuk Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Budapesten, hogy ez a politika nem járható, és ez csődbe visz. Nemcsak a betegeket, az egész magyar társadalmat.

Orosz: Miért népellenes az egészségügyi reform?

Thürmer: Hát ne vicceljen már.

Orosz: Nem viccelek.

Thürmer: Ha ön a nép részének érzi magát, és bemegy a kórházba, és ezentúl vizitdíjat kell fizetnie, és nem háromszáz forintokat, hanem egy nap leforgása alatt sokat, ha netán van gyermeke, és ezt a gyereket ezentúl már – vagy itt a Heim Pál Kórház előtt eljöttünk. Hát nézze meg. Millió, többmillió gyereket fognak ebben a kórházban kezeltetni. Hát most gondolja el, hogy hogy lesz képes a Heim Pál Kórház kétmillió gyereket kezelni. Sehogy. Sehogy.

Orosz: Nem kell kétmillió, bár lenne ennyi gyerek Magyarországon; kétmillió gyerek, akkor a demográfiai jellemzők egészen máshogy mutatnának. Tehát a Heim Pál Kórházban nem fognak kétmillió…

Thürmer: Jó. Akkor egymilliót. Mindegy.

Orosz: Még egymilliót sem fognak kezelni, mert nem az ország egyedüli gyermekkórháza a Heim Pál. De. Ugye mindahányan ismerjük saját tapasztalatból az egészségügyet, a reform…

Thürmer: Így van.

Orosz: … hogy katasztrófális állapotban van. Katasztrófális. Igen.

Thürmer: Rendben van, de hát ennek megvan a nagyon egyszerű módszere.

Orosz: Micsoda?

Thürmer: A módszere nem az, amit itt reformnak nevezik.

Orosz: Mit? A… még több pénzt bele?

Thürmer: Így van. Az egészségügyben nemhogy sok pénz nincsen, az egészségügyben kevés pénz van. Kevés pénz van. És én megmondom, hogy ezt a pénzt el kell venni a multiktól. Nem a mi dolgunk, hogy a multi munkahelyteremtő tevékenységét pénzzel támogassuk. Nem a mi dolgunk, hogy egy ekkora államot fönntartani, nem a mi dolgunk, hogy a miniszterek számára…

Orosz: De azt tudja ön, hogy hitelből fizetik az egészségügyi ellátórendszert?

Thürmer: Baj, ha hitelből fizetik, és nem tudom, hogy hitelből fizetik-e…

Orosz: A GDP tíz százalékából…

Thürmer: Én és a kilencmilliárd befizetjük a társadalombiztosítási hozzájárulást, és elvárjuk, hogy ezért meggyógyítsanak bennünket…

Orosz: A tízszázalékos költségvetési hiányból csak önmagában az egészségügy hét egész két tized…

Thümer: Nézze, akkor ellopja a kormány. Akkor ellopják azok, akik ott vannak.

Orosz: Kik?

Thürmer: Én nem vagyok a kassza környékén.

Orosz: De kevés. Kevés az a pénz, ami befolyik…

Thürmer: Hát igen. Igen. Mert elköltik magukra, mert milliókért alkalmaznak állami tisztségviselőket, mert szanaszét megy a pénz. Én azt gondolom, hogy ezeket a pénzeket az oktatásra meg az egészségügyre kellene költeni. És akkor mondjuk kevesebbet keresne Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr, meg az egész brancs, aki őt körbeveszi.

Orosz: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, tudja, a fizetését soha nem veszi föl, tehát ha sokat keres, akkor ezt a fizetését… a sok fizetést alapítványnak adják…

Thürmer: Figyeljen ide. Azt a fizetést odaadják neki, az utána megteheti, hogy elegánsan odaadja egy alapítványnak, de ha nem lenne miniszterelnök, akkor a büdös életben nem tudná ezt megtenni. Tehát a mi számlánkból játssza el a jótékony fiút. Ne vicceljen már. Ez könnyű.

Orosz: De hát a korábbi miniszterelnökökről hallott, hogy bárki a fizetéséről lemondott volna? Ugyanígy a mi számlánkra…

Thürmer: Hát ha Magyarországon van miniszterelnök, akkor azt mondom, hogy kapjon fizetést is.

Orosz: Hát persze.

Thürmer: Nem azon vitatkozok, hogy ne kapjon fizetést, hanem azon vitatkozok, hogy mennyit kapjon. Én azt gondolom, hogy ne millió körüli fizetést…

Orosz: Mondjon egy összeget, hogy mennyit kapjon.

Thürmer: Én azt gondolom, hogy ezek szolgálatok. Ha Magyarországon a minimálbér 65 ezer forint körül van, akkor kapja ennek mondjuk az ötszörösét, és kész. Nem kell többet.

Orosz: Ehhez képest ugye Gyurcsány ingyen csinálja.

Thürmer: Gyurcsány nem csinálja ingyen, Gyurcsány fölveszi a fizetést, utána elegánsan elkezd jótékonykodni. Ez nem ugyanez. Nem ugyanaz. Ha azt mondaná, hogy gyerekek, ki se fizessétek, én ingyen csinálom, mert úgyis fölvet a pénz. De hát nem ez történik.

Orosz: De akkor nem tudja odaadni alapítványoknak.

Thürmer: Hát nem is kell. Nem is kell. A miniszterelnöknek nem azzal kell jótékonykodnia, hogy alapítványba adja az államilag adott fizetését, hanem hogy okos politikát folytat. Hogy megvédi a gyerekeket. De a Gyurcsány tönkreteszi a gyerekeket.

Orosz: Örülünk, hogy itt volt ma reggel is.

Thürmer: Köszönöm.